A klímaváltozás és a vegyszerezés komoly károkat okoz a méhészeknek
Maros megyei méhészek szerint a megyében tavalyhoz képest felére csökkentek a repce- és akácméz mennyisége. Hozzátették, ha nem tudnak megfelelő mennyiségű és minőségű mézet előállítani, a szakma már nem lesz jövedelmező.
A jelenlegi helyzetet az is nehezíti, hogy a méhészek méhcsaládonként 26 lejes támogatást kapnak, ami szerintük nem elégséges. Vasile Bota Maros megyei méhész szerint legalább 20 eurós „de minimis” támogatást kellene kapniuk méhcsaládonként, ellenkező esetben egyre több méhész fog rákényszerülni arra, hogy lemondjon vállalkozásáról.
„A szélsőséges időjárás miatt a repceméztermés tavaly méhcsaládonként 10 kg volt, idén pedig mindössze 5 kg. Ugyanígy hatott a klíma az akácra is, hiszen a tavaszi időszak túl alacsony hőmérsékletei miatt megfagyott az akác, a termelés méhcsaládonként 5–10 kg-ra csökkent a tavalyi 15 kg-mal szemben. Ha a kormány nem fog adni méhcsaládonként megfelelő összegű de minimis támogatást, csődbe megyünk. Egy másik nagyon komoly probléma a növények túlzott vegyszerezése, a tarló betakarítása miatt nem lehet látni gazt, virágot, korábban ez viszont nem így volt” – sorolta a szakember az okokat.
Hozzátette, a napraforgó esetében, amiből egy méhcsaládnak legalább 40 kg mézet kellene tudnia létrehozni, idén mindössze 15 kg-ot szüreteltek. Egy másik hátráltató okként a magas üzemanyagárakat is megemlítette, mondván, az akácméz, amelyet tavaly 40 lejért adtak a méhészek, elérheti az 55 lejt kilogrammonként.
Maros megyében mintegy ezer társulat vagy független méhész van, akiknek legalább egynegyede lehúzhatja a rolót következetes állami támogatás nélkül.
CSAK SAJÁT