A magyarországi Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető leszögezte, hogy a kormány fizikai valóság kérdéseként tekint az energiaellátásra, és elutasít minden olyan megközelítést, amely azt politikai vagy ideológiai kontextusba helyezné.

Szijjártó Péter felszólalásában rámutatott, hogy a földgázvásárlás irányát száz százalékban az infrastruktúra határozza meg, ez semmiképpen nem valamifajta politikai nyilatkozat.

„Az energiaellátás kérdése túlpolitizált és túlideologizált jelenleg Európában” – hangsúlyozta, majd arra is kitért, hogy bizonyos intézkedések sértik a tagállamok azon szuverén jogát, hogy maguk állítsák össze a nemzeti energiamixüket. Ezzel kapcsolatban pedig veszélyesnek és észszerűtlennek nevezte bármilyen energiaforrás kitiltását a kontinensről.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy Európa kizárólag úgy tudja sikeresen kezelni az energiaválságot, ha visszatér a racionalitáshoz, nem próbálja felülírni a fizikai valóságot, helyreállítja a tagállamok szuverén jogát a nemzeti energiamix összeállítására vonatkozóan, illetve nem zár ki egyetlen forrást sem.

Aláhúzta, hogy Magyarország folyamatos nyomás alatt áll a diverzifikáció felgyorsítása érdekében, ami a kormány szótárában minél több energiaforrás bevonását jelenti, nem pedig egy megbízható szállító kiváltását egy másikkal.

„A diverzifikáció legnagyobb akadályát azonban maga Brüsszel és néhány tagország jelenti” – jelentette ki. Ennek alátámasztására elmondta, hogy nagy mennyiségű földgáz vásárlása hazánk számára most Azerbajdzsánból, Katarból és Törökországból lenne lehetséges elsősorban, de ehhez nem elégséges az energetikai infrastruktúra kapacitása Délkelet-Európában, bővítés nélkül pedig „pusztán illúzió” marad a diverzifikáció.

A miniszter arra figyelmeztetett, hogy az energiabiztonságot veszélyezteti, ha politikai kérdést csinálnak a földgázvásárlásból. „Nem szabad elfeledkezni arról, hogy sajtóközleményekkel és politikai nyilatkozatokkal nem tudjuk fűteni az otthonainkat, ehhez földgázra van szükségünk” – hangoztatta.

Burduja: „Nekünk van gázunk, nekik nincs”

Mint arról már beszámoltunk, a magyar külügyi tárca vezetője szerdán részt vett egy nemzetközi földgáz-konferencián, melyen az ágazat nagyvállalatai és régió több országának képviselői voltak jelen. A fekete-tengeri Neptun Deep az elmúlt évtizedek legjelentősebb romániai energetikai projektje. Az OMV Petrom és a Romgaz 2027-ben tervezi a 100 milliárd köbméteresre becsült készlet kitermelését.

Sebastrian Burduja energiaügyi miniszter rámutatott, amíg a Neptun Deep kitermelése megkezdődik, Romániának olyan szintre kell fejlesztenie iparát, hogy a gázt belföldön tudja felhasználni, és magas hozzáadott értékű termékeket exportáljon – számolt be a Hotnews.

„Nekünk van gázunk, nekik nincs” – mondta Sebastian Burduja arra a kérdésre, hogy miről fog tárgyalni a magyar tisztségviselővel. Hozzátette, Románia abban érdekelt, hogy energetikai csomóponttá váljon, erre minden feltétel teljesülhet: vannak vízforrások, nukleáris program, szélerőművek, és földgáz, ami Magyarországnak nincs.

A fekete-tengeri földgázról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már évekkel ezelőtt is tárgyalt, akkor bejelentette: 2022-től lehetőség nyílt volna a jelentős mennyiségű fekete-tengeri gáz Magyarországra szállítására, miután magyar vállalatok kötötték le a gázszállítási útvonal teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását. „Ennek a stratégiai együttműködésnek a legfontosabb bázisát, erőforrását az Erdélyben, Székelyföldön élő magyar nemzeti közösség jelenti" - szögezte le. Rámutatott, hogy erőforrásként, összekötő kapocsként tekintenek erre a közösségre a kétoldalú kapcsolatokban. „Ezért teljesen természetes, hogy amikor Romániával kapcsolatos együttműködésről beszélünk, akkor az RMDSZ véleményei és javaslatai mindig fontosak a számunkra" - fogalmazott.

Magyarország nemzeti érdeke Románia schengeni csatlakozása

Szijjártó Péter Magyarország nemzeti érdekének nevezte a szomszédos ország minél hamarabbi csatlakozását a schegeni övezethez. Szavai szerint ennek számos oka van, például az, hogy ma Magyarország második legfőbb exportpiaca Románia, és a belépéssel még szorosabbá válhatna a gazdasági és kereskedelmi együttműködés. Ezáltal automatikusan megnyílna tíz új határátkelési pont is a két ország között, ami nagy segítség lenne a helyi magyar közösségnek az anyaországgal való kapcsolatok fenntartásában.

„Románia schengeni tagsága azt is lehetővé tenné végre, hogy a határ ne elválasszon, hanem összekössön minket" - húzta alá. „Amennyiben a magyar EU-elnökség megkezdéséig Románia nem tud belépni a schengeni övezetbe, akkor a magyar EU-elnökség egyik legfontosabb célkitűzése az lesz, hogy ebben segítséget nyújtson Romániának, és ebben a kérdésben természetesen az RMDSZ-szel továbbra is a lehető legszorosabb konzultációban maradunk" - közölte.

A miniszter érintette a „gyakorlatilag ellehetetlenült" marosvásárhelyi katolikus iskola ügyét is, és arra emlékeztetett, hogy korábban megállapodtak a román kormánnyal az elfogadhatatlan állapotok közös felszámolásáról. „Mi arra számítunk, hogy a román kormány magára nézve is kötelezőnek tekinti ezt a korábban kötött megállapodást, ezért ezt az ügyet is minden kétoldalú kontaktus esetében természetesen napirenden tartjuk" - jelentette ki.

Elmondta, a kormány az RMDSZ-nek szurkol a jövő évi négy romániai választáson. „Egy erős RMDSZ, egy erős bukaresti képviselettel rendelkező RMDSZ mindig segítséget jelent a magyar-román kapcsolatok fejlesztésében. Könnyen belátható, hogy minél erősebb képviselete van az RMDSZ-nek Bukarestben, annál jobb a két ország kapcsolata, és mi ebben vagyunk érdekeltek" - tette hozzá.