Európa-szinten Bukarestben a legmagasabbak a légszennyezés okozta egészségügyi költségek: mintegy 3000 euró személyenként, ezért 2025-ig alacsony kibocsátású zónákat (LEZ) kell kialakítani a levegőminőség javítása érdekében – állítják a 2Celsius Egyesület szakértői közzétett elemzésükben.

„A légszennyezés számos egészségügyi problémával, többek között krónikus légzőszervi megbetegedésekkel, szív- és érrendszeri betegségekkel és tüdőrákkal hozható összefüggésbe. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint a légszennyezés évente világszerte mintegy 7 millió ember idő előtti halálát okozza. A légszennyezés okozta egészségügyi költségek Bukarestben a legmagasabbak Európában, mintegy 3000 euró” – állapítja meg 2Celsius Egyesület elemzésében, írja az Agerpres. Azt is kiemelik, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint a légszennyezés jelenti továbbra is a fő környezeti kockázatot az európaiak egészségére, és az ügynökség becslései szerint az EU-ban 2021-ben legalább 253 ezer haláleset annak volt tulajdonítható, hogy a WHO által ajánlott köbméterenkénti 5 mikrogramm koncentráció feletti volt a finom részecskék okozta szennyezésnek (PM2,5) való kitettség.

A 2Celsius és az Ecopolis 2023-ban végzett kutatása szerint, amely 21 bukaresti helyszínen mérte a nitrogén-dioxid (NO2 ) szintjét, a jogszabályban előírt határértékeket hat helyen lépték túl. A nitrogén-dioxid a közúti közlekedésből, ipari tevékenységekből és villamosenergia-termelésből származó gáz, amely nagy mennyiségben károsítja az emberi egészséget, különösen légzőszervi megbetegedéseket okozva.

„Bukarest évek óta mobilitási válsággal küzd, ami azt jelenti, hogy a várost megfojtják az autók és a szennyezésük. Az alacsony kibocsátású zónák kialakítása az egyik leghatékonyabb mód a városok levegőminőségének javítására” – magyarázta Mihai Stoica, a 2Celsius ügyvezető igazgatója az elemzésben. Hozzátette, az ilyen övezetek kialakításának együtt kell járnia levegőminőség-ellenőrző hálózat működtetésével, „mert csak így lehet megmutatni az embereknek, hogy ezek a zónák mennyire hatékonyak”.  Az ilyen zónák kialakítására már történt javaslat A jelentés a bukaresti és ilfovi hulladékégetésről és egyéb hasznosítható anyagok égetéséről című jelentésben, melyet az Ecopolis és az AerLive 2021-ben készített.

Az alacsony kibocsátású zónák a fenntartható városi mobilitásról szóló 2023/155-as törvény értelmében olyan körülhatárolt városi területek, amelyekbe a járművek behajtása korlátozott vagy szabályozott a szennyezőanyag-kibocsátásuk szintje szerint. Ezeknek a zónáknak a fő célja a levegő- és zajszennyezés csökkentése, ezáltal a lakosok egészségesebb környezetének elősegítése és a városi életminőség javításához való hozzájárulás.

„Ezekben a övezetekben a kevésbé szennyező közlekedési eszközök, például az elektromos járművek, a kerékpárok vagy a környezetbarát tömegközlekedés használatát ösztönzik, és díjakat vagy korlátozásokat lehet kivetni azokra a hagyományos motorral rendelkező járművekre, amelyek nem felelnek meg a kibocsátási előírásoknak. Az alacsony kibocsátású zónák bevezetése számos adminisztratív és technikai intézkedést foglal magában, beleértve a megfelelő jelzőtáblák elhelyezését, a kibocsátási szintek ellenőrzését és a szabályok be nem tartása esetén kiszabható szankciókat. A helyi hatóságok felelősek e zónák kijelöléséért és irányításáért, és az egyes városok igényeinek és sajátosságainak megfelelően szabadon állapíthatnak meg egyedi szabályokat. Ezen intézkedések célja nem csupán a szennyezés csökkentése, hanem a fenntarthatóbb és környezetbarátabb városi közlekedési szokások ösztönzése is” – állítja a szövetség. A 2Celsius egy 2010-ben alapított nem kormányzati szervezet, amelynek célja az éghajlatváltozással kapcsolatos politikák befolyásolása nemzeti és európai szinten.