Hetek óta rendkívül alacsony a Duna vízhozama, ami már a Duna-delta élővilágának természetes egyensúlyát veszélyeztet. A Tulcea megyei Sfântu Gheorghe városánál ugyan továbbra is megfelelő a folyó vízszintje a hajózáshoz, ennek azonban elsősorban a Fekete-tenger hatása az oka. A lelassult sodrás miatt ugyanis a tengervíz a folyó medrének mélyén akár 20–25 kilométerre is felnyomulhat a Szent György-ágon. A jelenség nemcsak a delta élővilágát veszélyeztetheti, hanem szélsőséges esetben a környék ivóvízellátására is hatással lehet – írja a Mediafax.

A Duna vízállása továbbra is rendkívül alacsony. A folyó romániai szakaszának elején, Baziásnál augusztus 16–17-én mindössze 1350 köbméter volt a másodpercenkénti vízhozam, miközben augusztusban ennek több mint a duplája, 3900 köbméter/másodperc a sokéves átlag. Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) szerint a következő napokban tovább csökkenhet a vízhozam, akár 1300 köbméter/másodpercre.

A Vaskapu után szintén apad a Duna, a Fekete-tengerhez közeledve azonban érdekes módon egészen más a helyzet.

A tenger tartja a vízszintet

A delta térségében az alacsony vízhozam nem jár együtt a vízszint hasonló mértékű csökkenésével. A Fekete-tenger közelsége ugyanis jelentősen befolyásolja a Duna torkolatának vízszintjét.

Az Alsó-Dunai Folyami Igazgatóság (AFDJ) augusztus 18-i adatai szerint Tulceáanál 18, Sulinánál pedig 58 centiméteres vízállást mértek. A hajózás szempontjából is kedvező, hogy a Sulina-zátony, a Sulina–Tulcea és a Tulcea–Isaccea szakaszokon a lealacsonyabb vízmélység 7,32 méter volt.

Alfred Vespremeanu-Stroe, a Bukaresti Egyetem professzora a Radio România Constanțának magyarázta el a jelenséget. Mint mondta, a Duna torkolatának közelében a folyó vízszintjét jelentős mértékben a tenger szintje határozza meg. Ez azt jelenti, hogy hiába érkezik a folyón sokkal kevesebb víz, a torkolatnál a vízszint nem esik vissza ugyanolyan mértékben, mint a folyó felsőbb szakaszain.

Az igazán nagy gondot azonban nem a vízszint, hanem a folyó sodrásának lelassulása jelenti. Amikor a Duna vízhozama ennyire esik, a folyó már nem tudja olyan erővel a tenger felé sodorni a vizet, mint normális körülmények között. A Fekete-tenger sűrűbb sós vize ezért a folyó medrének mélyén elindulhat felfelé, a Szent György-ágon.

Fontos azonban, hogy ettől nem válik egyszerre sóssá az egész folyó. A sűrűbb tengervíz elsősorban a meder mélyén marad, míg a kisebb sűrűségű édesvíz a felsőbb rétegekben található.

Ennek köszönhetően a sós víz a delta sekélyebb tavaiba és csatornáiba csak korlátozottan jut be. Ha ismét növekedni kezd a Duna vízhozama, a folyó ereje visszaszorítja a sósvizet a tenger irányába.

Nem csak a sósság jelent problémát

Az alacsony vízhozamnak más következményei is vannak. Mivel a Duna vize lassabban áramlik, a delta tavaiba vezető csatornákban is lelassul a vízcsere.

A víz így lassabban frissül, és csökkenhet az oxigéntartalma is. Ez kedvez az algák és más vízinövények túlzott elszaporodásának. Ennek következtében romolhat a víz minősége, és felborulhat a delta érzékeny vízi ökoszisztémájának egyensúlya. Minél tovább tart az alacsony vízhozamú időszak, annál komolyabbá válhatnak ezek a problémák.

Súlyos következmény lehet az is, ha a sósvíz eléri a folyó mentén működő vízkivételi pontokat. A Duna torkolatának közelében több település is a folyó vizét használja. Ha a tengervíz eljut a vízkivételek közelébe, az ivóvízforrásként használt édesvíz sóssá válhat, ami komoly problémát jelentene a lakosság ellátásában.