banner_1YkOLHCC_CA most-van-itt-az-ido 970x250.png
banner_kTef5tIq_CA most-van-itt-az-ido 728x90.png
banner_kIoChhkY_CA most-van-itt-az-ido 300x250.png

A CSM továbbra sem ért egyet a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának emelésével

Negatívan véleményezte kedden a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezetet, amely megvitatásra vár a képviselőházban.

A jogszabályjavaslatot a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői nyújtották be a parlamentbe. A tervezet szerint 2026. január elsejétől a bírák, ügyészek, az alkotmánybíróság tagjai, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírái, valamint a jogi szakértői személyzet tagjai akkor vonulhatnak nyugdíjba és részesülhetnek szolgálati nyugdíjban, ha a szolgálati idejük kizárólag ezekben a beosztásokban elérte a 25 évet és betöltötték a 48 évet – emlékeztetett az Agerpres.A CSM számos kifogást emelt a tervezet ellen | Illusztráció: Pexels

A tervezet függeléke szerint a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára 2026-tól 2029-ig évente hat hónappal emelkedik, 2029-ben eléri a 49 évet és hat hónapot; 2029-től évente egy évvel emelkedik, és 2045-ben eléri a 65 évet. A nyugdíjra jogosító szolgálati idő 25 év marad.

A CSM keddi közleményében megindokolta a tervezet negatív véleményezését. A testület szerint a jogszabály-módosítás eleve indokolatlan, az Európai Bizottság ugyanis nem kérte Romániától, hogy módosítson a bírák és ügyészek nyugdíjazásának feltételein, amelyeket a 2023/282-es törvény rögzít. Emlékeztettek, hogy a jogszabály 2024. január 1-jén lépett hatályba, és ha alig egy év elteltével ismét módosítják, annak súlyos következményei lehetnek az igazságszolgáltatási rendszer tevékenységére.

A CSM szerint a jogszabályjavaslat „súlyosan alááshatja a rendszer működését”, elsősorban azáltal, hogy mind minőségi, mind mennyiségi szempontból kihathat a humán erőforrásra. Ez egyébként is kritikus pontja a rendszernek, főleg miután 2021 és 2023 között hozzávetőlegesen ezer bíró és 560 ügyész vonult nyugdíjba „a jogállásukkal kapcsolatos hasonló instabilitás miatt” – érveltek. Hozzátették, a legfelsőbb bíróság bíráinak többsége, illetve számos más bíró és ügyész betöltötte a nyugdíjkorhatárt, és ha ismét bizonytalannak érzik a helyzetüket, tömegesen hagyják el a rendszert, aminek súlyos következményei lesznek.

A testület adatai szerint a legfelsőbb bíróság bíráinak 75,45 százaléka és az ítélőtáblai bírák 23,92 százaléka töltötte be a nyugdíjkorhatárt. A törvényszéki bíráknál 11,61 százalékos, a bíróságokon 3,3 százalékos ez az arány. Ugyanakkor a legfőbb ügyészség, a DNA és a DIICOT ügyészeinek 17,26 százaléka, az ítélőtáblai ügyészségek ügyészeinek 19,81 százaléka, a törvényszéki ügyészségek ügyészeinek 11,27 százaléka és a bírósági ügyészségek ügyészeinek 3,71 százaléka teljesítette a nyugdíjazás feltételeit. Ezek az arányok az új törvény tervezett életbe léptetéséig még nőnek – figyelmeztettek.

A CSM azt is felrótta, hogy a törvénytervezet sérti a jogbiztonság és a jogos elvárások elvét, és hátrányos megkülönböztetést teremt az eltérő bírói generációk között.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?