Kihelyezett gyűlésen, a Bihar megyei Siterben tartották áprilisi szakmai megbeszélésüket a Partiumi Falugazdász Hálózat tagjai. Az ülésén Szabó Ödön és Magyar Lóránd parlamenti képviselők, valamint Nagy Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Bihar megyei szervezetének elnöke is részt vett.

A falugazdászok feladatai, rendezvényei és tervei mellett szó volt a magyar kormány finanszírozásából induló Schams Ferenc Tervről is. Az innen elnyert pályázati támogatásból Szatmárnémetiben borászati szaklaboratórium létesül, ami nagy segítséget jelent a partiumi borászoknak abban, hogy a bevizsgálásra szánt mintáikkal ne kelljen Balázsfalvára utazniuk – mondta el a találkozón Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő, a Partiumi Falugazdász Hálózat koordinátora. Elárulta, a Szatmár megyei borászokat bemutató igényes kiadvány után idén kétnyelvű kötet készül a Bihar megyei borászokról, borászatokról is, amit 2023-ban a Szilágy megyei kiadvány követ, majd pedig az egész Partiumra kiterjedő borászati kötet készül.

Szabó Ödön, Bihar megyei parlamenti képviselő a találkozón arra kérte a falugazdászokat, hogy kiemelten figyeljenek azokra az ágazati problémákra, amelyekkel a gazdák, a térségbeli mezőgazdasági termelők a napi munkájuk során szembesülnek. Leszögezte: szükség van ezekre a visszajelzésekre ahhoz, hogy a kormányban, illetve törvényhozás szintjén a gazdák tevékenységét nehezítő szabályrendszereken, jogszabályokon változtatni tudjanak. Szabó Ödön kezdeményezte egy „tündérkert jellegű” gyümölcsös létrehozását is, ahová értékmentő céllal a Partiumban őshonos, régi, tájjellegű, eltűnőfélben lévő gyümölcsfajták gyűjteménye lenne.

Nagy Miklós, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Bihar megyei szervezetének vezetője, neves ökogazdálkodó a vidék megtartó erejének erősítését hangsúlyozta. A küszöbön álló élelmiszerválság kapcsán is rámutatott a hiányosságokra, az értékesítést nehezítő vagy ellehetetlenítő tényezőkre. Az állattartók esetében például a mobil vágóhidak hiányát, az elégtelen feldolgozói képességeket említette, míg a növénytermesztőket főként a raktározási kapacitások hiánya akadályozza abban, hogy hatékonyabban, jövedelmezőbben végezzék tevékenységüket. Leszögezte, a termelők anyagilag is megéreznék, ha termékeiket nem kényszerülnének közvetlenül a betakarítás után értékesíteni. Ahhoz, hogy a gazdák munkájának hasznát ne a kereskedők fölözzék le, kistérségenként terményraktárakra van szükség.