Mit posztoltak volna saját Facebook-oldalukon, illetve kinek küldtek volna és milyen üzenetet az 1848. március 15-i események főszereplői, ha így kommunikáltak volna akkoriban – erre mutat fel frappánsan elképzelt variánsokat „az északi félteke legjobb történelmi legendákat aláaknázó oldalának Facebook-felülete”, a Tényleg!?.

Az alig egy hónapja indult Facebook-oldal fejléckérdése: Hogy volt, hogy nem volt. Március 11-én, amikor a fő Facebook-téma a 19-ére tervezett József napi vásár volt, ahol aláírásokat készültek gyűjteni a sajtószabadság kivívásáért, Vasvári Pál bedobja az infót: „Nem hallottad, Párizsban kitört a forradalom, Kossuth Pozsonyban osztotta Metternichet”. Ezt a börtönben végre valahogy nethez jutott Táncsics Mihály stílusosan így díjazza: „Gigalájk”.

Metternich 13-án már rettegve teszi közzé státuszát: Tudna valaki adni gyorsan egy bőröndöt, amibe sok cucc belefér, és egy női ruhát, ami jó rám, vagy valami ilyesmit? – „Gyerekek, ez nagyon gáz, Bécsben hamarabb van forradalom, mint nálunk?” – reagál Irinyi József, aki már fogalmazza is a 12 pontot, és a közösségi portálon kap újabb és újabb ötleteket, hogy még mit is írjon a követelések listájára.

Petőfi is írogatja a maga beszédét, és ő is Facebook-beszólásból inspirálódik. Vasvári Pálhoz írt üzenete és az ahhoz kapcsolódó kommentek forradalmi hangulatát Vidats János bejegyzési hűti csak le valamelyest: „Azt mondják, holnap esni fog” – jegyzi meg.

Ennek ellenére Jókai Mór, Petőfi Sándor és Vasvári Pál mellett őt jelölték ki a Landerer nyomdájának lefoglalására választott küldöttségbe. 14-én a nyomdászok beszélgetésébe is érdemes bepillantani. Landerer Lajost értesítik, hogy a nyomdagép eléggé nyikorog, talán le kéne cserélni, főleg mert valószínűleg „a pilvaxosok jönnek valamit kiszedetni”. Landerer még figyelmezteti a nyomdászát, hogy ne felejtse el kérni a cenzor engedélyét, de mikor megtudja, hogy a rendelőknél lesz „nyaktiló vagy mittudom”, akkor eszébe jut, hogy ő nem mehet be, mert beteg. 

Az elképzelt Facebook-párbeszédek közelebb hozzák a történelmi eseményeket, és miközben az olvasó mosolyoghat a bejegyzéseken, felelevenítheti az 1848-as szabadságharc és forradalom történetét.