Románia nem teljesíti a minimális nemzetközi normákat sem az embercsempészet megakadályozásáért, nem támogatja kellőképpen az áldozatokat vagy potenciális áldozatokat védelmező nem kormányzati szervezeteket. Ezt a lesújtó véleményt alakítja ki Romániáról az Egyesült Államok külügyminisztériumának az embercsempészet 2018-as helyzetéről szóló legfrissebb jelentése.

A dokumentum elismeri ugyan, hogy Románia jelentős erőfeszítéseket tesz a helyzet javítására, így például a román illetékesek és európai kollégáik közös csoportokban működnek együtt, alkalmazzák az újabban kidolgozott nemzetközi megelőző intézkedéseket, országos cselekvési programokat dolgoznak ki.

Bukarest azonban nem utal ki kellő anyagi alapokat az embercsempészet felszámolásával foglalkozó nem kormányzati szervezeteknek, így az áldozatok védelem nélkül maradnak, továbbá is potenciális áldozataivá válhatnak az embercsempészeknek, ami esetükben komoly traumákhoz vezethet. A romániai bürokrácia ugyanakkor komoly akadályokat gördít például az áldozatok kellő orvosi ellátása elé.

Az amerikai külügyminisztérium jelentésében bírálja a romániai hatóságokat, amelyek csak kevés embercsempész-hálózatot lepleztek le és hatástalanítottak, és rendkívül kevés áldozatot sikerült kimenteniük a bűnbandák karmai közül.

Visszaesés az előző évekhez képest

A jelentés szerint a bírák nem részesültek megfelelő szakmai felkészítésben, ami negatívan hatott ki például a tanúvédelemre, a bűnösök elítélésére.

A dokumentum bírálja a román hatóságokat, amelyek gyakorlatilag nem alkalmazták az embercsempészetre vonatkozó romániai törvényeket, jóllehet a Btk. kellőképpen súlyos, 3 és 10 év közötti börtönbüntetést ró ki az áldozatokat szexuálisan kihasználó, vagy kényszermunkára kötelező embercsempészekre.

A jelentés szerint Romániában 2017-ben összesen 675 embercsempészettel kapcsolatos esetet vizsgáltak csak meg, ami jelentős visszaesést jelent a 2016-os 864 és a 2015-ös 858 esethez képest. De visszaesés mutatkozik 2017-ben az ügyészek által feldolgozott esetekhez képest is, hiszen a 2016. évi 552 ügy helyett tavaly csupán 481 volt az ügyészek elé került esetek száma.

Az ügyészek egyébként 2017-ben 362 embercsempészettel vádolt személy állítottak bíróság elé. Ez ugyan némi haladást jelent a 2016-os 358 személyhez képest, visszaesést jelent viszont a 2015-ben jelzett, bíróság elé állított 480 embercsempészhez viszonyítva.

A bíróságok végül is tavaly 222 személyt ítéltek el, ez viszont komoly visszaesés a 2016-os 472 elítélthez képest. Tavaly 55 embercsempészt felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek, míg 2016-ban a bírák nem voltak ennyire kegyesek, hiszen abban az évben mindössze 22 személyt kapott felfüggesztett ítéletet. Tavaly egyébként a többi embercsempész 1 és 10 év közötti börtönbüntetést kapott.

Az amerikai külügyminisztérium jelentése kifogásolja, hogy az illetékes hatóságok tavaly nem közölték az elítéltektől behajtott pénzbüntetések összegét, amely 2016-ban elérte a 200 ezer lejt. A dokumentum szerint hiba, hogy a bírák külön ügyként kezelik a prostitúciót illetve az áldozatokat szexuálisan kihasználó embercsempészetet, ami negatív kihatással járt a vétkesek büntetését valamint az áldozatok kártérítését illetően.

Washingtoni javaslatok

A jelentés szerzői több ajánlást is tesznek a romániai illetékeseknek. Így például figyelmükbe ajánlják az eddiginél mélyrehatóbb  ügyészségi kivizsgálásokat, a vétkesek tettenérését és elítélését, a bírósági ítéletek további szigorítását – ideértve az embercsempészeket támogató közhivatalnokokat is –, a potenciálisan áldozatokká válható személyek megfelelő védelmét, elsősorban a sérülékeny lakossági rétegek (mind például a migránsok, az intézetekben nevelt gyermekek, a koldusok) esetében.

A dokumentum komolyabb állami támogatást kér az érintett nem kormányzati szervezetek számára, a pszichológiai tanácsadás javítását és kiterjesztését javasolja, illetve szükségesnek tartja a 2018-2022 közötti időszakra szóló országos akcióterv kidolgozását az embercsempészet megelőzésére.