Az RMDSZ 2018-as célkitűzéseiről beszélt az elmúlt hét eseményeinek tükrében Kelemen Hunor szövetségi elnök pénteken az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség kisvárdai akadémiáján.

„Olyan erős magyar közösségként akarunk élni, amely identitását megőrzi, értéket teremt és versenyképes. 2018-ban azt akarjuk megmutatni, értékteremtők vagyunk, azt akarjuk a román félnek elmondani, hogy ami jó a kisebbségeknek, az jó a többségnek is. A regionális politikában is új dimenziót kell nyitni, Közép-Kelet Európának együtt kell fellépnie, a változó Európának erre van ma szüksége” – idézi a politikust az RMDSZ közleménye.Mindaz, ami történik, Románia elmúlt száz éves, nyíltan nem vállalt, de mindig érezhető asszimilációs politikájának része – hangsúlyozta a beszélgetésen az RMDSZ elnöke: a NATO- és EU-klubtagság birtokában Románia újra azzal próbálkozik, hogy visszavegyen a megszerzett jogokból, tiltsa a nyelv- és szimbólumhasználatot, visszaállamosítsa azt, ami a magyar közösségé.

Újraállamosítják a több ezer hektáros Bánffy-erdőt, megtagadják a Batthyáneumtól, hogy épülete, összes ingósága és vagyona visszakerüljön a katolikus egyházhoz, a legfelsőbb bíróságon új bizonyítékok hiányában megváltoztatnak egy büntetőjogi besorolást, így öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélnek két, a román közvélemény által terroristának kikiáltott embert – sorolta az elmúlt hét történéseit a szövetségi elnök.

Az etnikai politizálásnak Kelemen Hunor szerint ma sincs alternatívája, hiszen egy román párt programjában sem szerepel az identitás-megőrzéshez szükséges intézményes keret kivívása. Nem ideológiai alapon kell partnert választani, hanem pragmatikusnak kell lenni a transzilvanista hagyomány szerint – érvelt: „az elmúlt közel harminc évben az erdélyi magyar politikának mindig alkalmazkodnia kellett a román társadalmi és politikai kontextushoz. Amikor tudunk, akkor hathatósan beleszólunk az irányításba, de az elszigetelődést sosem engedhetjük meg magunknak. Duzzogásból még soha nem épült semmi, duzzogásból egy teadélutánt sem lehet megszervezni.”

Meredek hazugságnak nevezte Kelemen Hunor a román államnak azt a narratíváját, hogy a kisebbségi kérdést modellértékűen megoldották. „Példaértékűségről majd csak akkor beszélhetünk, ha mi, kisebbségiek állítjuk. Mindaddig nem igaz, mert iskolákat szűntetnek meg, a visszaszolgáltatást jó néhány éve pedig minden eszközükkel gátolják” – sorolta Kelemen Hunor.

Rámutatott arra is: Románia védelmi és biztonsági szempontból felértékelődött a régióban, ezért elkanászosodott, és „egyre több dolgot enged meg magának a magyar közösséggel szemben. A szabadságjogok tekintetében azt próbálgatják, mekkorát lehet belőlük kiharapni. Ezt elmondtuk Washingtonban és Brüsszelben is: a többség-kisebbség viszonya biztonságpolitikai kérdés, mindig a többség felel a kisebbségekért. A kisebbségi kérdés rendezése nélkül nincs béke, társadalmi feszültséghez vezethet ennek elmulasztása.”

A romániai magyar közösség olyan bánásmódot kíván, ami Európa boldogabbik felében az őshonos kisebbségeknek megadatik. A Minority SafePack európai polgári kezdeményezéssel európai védelmet akarnak, de az is érdeke az erdélyi magyaroknak, hogy Románia partnere legyen Magyarországnak a regionális politikában: a magyar közösség el tudná látni a híd szerepét, de csakis Románián múlik, hogy érdekelt-e ebben. „Az Unió reformjában nagyon fontos kérdés, hogy Közép-Kelet Európa államai hogyan vélekednek az Unió jövőjéről. Minél szorosabb regionális együttműködésre van szükség. Ahol együttműködés van, ott nincs konfliktus” – összegzett az RMDSZ elnöke.