A román alkotmány nem találkozik a valósággal és ezért változtatni kell rajta – hangzott el a zetelaki Edzőtáborban, Dan Tăpălagă újságíró és Antal Árpád polgármester beszélgetésén.

A szombat délutáni beszélgetésen Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette: a román alkotmány túlhaladott, hogyha megvizsgáljuk, mennyire áll összhangban a valósággal. Mint mondta, gyakran hallotta, hogy nincs joga kritizáni az alkotmányt, miközben sokan így tettek – például Traian Băsescu korábbi államfő is. Ő maga a parlamentáris köztársaság híve, amelyben erős parlament működik, és amelyben az alkotmány közelebb áll a realitáshoz, figyelembe veszi az etnikai közösségeket.

Amikor a magyar nyelv hivatalossá tételét, az autonómiát és egyéb jogokat említünk, az alkotmányra hivatkozva utasítják el azokat – mondta Antal, aki szerint a román féllel közösen kellene újraírni a törvényeket egy működőképesebb ország érdekében.

Dan Tăpălagă újságíró, a Hotnews.ro korábbi munkatársa, a g4media.ro független híroldal alapítója kiemelte: valóban gyors és hatékony decentralizációra van szükség. Bár a magyar többségű megyéket nem ismeri eléggé ahhoz, hogy véleményt nyilvánítson, több, más megyében is látszik a fejlődési sebesség problémája. Ellenben Kolozsváron vagy Nagyváradon érződik ennek az erőssége is, de ha kevésbé lennének függő viszonyban Bukaresttel, ez a folyamat még gyorsabb volna – mondta. Véleménye szerint visszafordíthatatlan folyamatról van szó, mert egyre többen megértik, hogy a centralizáltság fékezi a fejlődést.

Mint emlékeztetett: Romániának van egy 2009-es alkotmánymódosítása, referendum útján – amely, bár meglehetősen népszerű népszavazás volt, mégsem tartották be, így kérdés, hogy egy másik, etnikai kisebbségekről szóló módosítást figyelembe vennének-e.

Erősebb  kutya…

Antal Árpád emlékeztette az újságírót: nem etnikai kérdésekről beszél elsősorban, hanem az alkotmány olyan módosításairól, amelyek mindenkire érvényesek volnának, mivel a decentralizáció számos előnnyel járna.

Tăpălagă a centrum és a helyi politikai erők ellentétes érdekeit említette: a központi erők mindenféle decentralizációt megakadályoznak éppen azért, hogy ne erősödjenek meg a helyi politikai erők és veszélyetessék az ő pozícióikat.

Ki a kisebbség, ki a többség?

Tăpălagă elmondta, nem többség-kisebbség mentén gondolkodik, ő maga is, amikor utánajárt a családneve értelmének, rájött, hogy a „talpaló” szóból származik. Szigorúan politikai értelemben véve, a többség-kisebbség viszonya romlott: az RMDSZ elszigetelődött, de eközben a PSD-RMDSZ-hez képest ő maga érezheti kisebbségnek magát, miután a két párt többséget alkot a parlamentben, ő meg számos kérdéssel nem ért egyet. Románia történetének jelenleg a legszégyenletesebb és leggyengébb kormánya van, nevetséges miniszterelnökkel, analfabéta miniszterekkel és olyan kontraszelekcióval, amilyenre nem volt példa.

Antal emlékeztette: ezt a kormányt a nép szavazta meg, és nem az RMDSZ tette többségi erővé. Ami a többség-kisebbség viszonyt illeti, a felelősség mindig a többség kezében van inkább, hiszen nekik kell jogokat biztosítaniuk és vigyázniuk a kisebbre. Sajnos azonban negatív spirálba kerültünk, a különböző pártok pedig egymástól nem eltérő módon viszonyulnak a magyarokhoz. Ő maga éppen ezért interetnikus paktumot javasolt, amelyben többek között az szerepelne, hogy a magyarokat érintő kérdések ne politikai kampányok témái kell legyenek, ugyanakkor az EU-s csatlakozás előtt beiktatott törvények figyelembe vételét kérné.

Mi éri meg és mi nem?

Tăpălagă rákérdezett: miért maradt semleges a bizalmatlansági indítvány szavazásakor az RMDSZ? Antal úgy felelt: ő sem büszke a Dăncilă-kormányra, de kérdés, hogy milyen alternatíva van rá. Figyelembe véve a többi pártot, amely új kormányt alkothatna úgy, van-e közöttük olyan, amelynek komoly kínálata volna az ország és a magyarok számára. Még, ha ostoba és szégyenletes is a kormány, legalább átlátható.

Tăpălagă úgy felelt: véleménye szerint az RMDSZ meglehetősen ravasz művészetté fejlesztette a politikai alkukat, már majdnem a zsarolás szintjéig. Egyszerű kérdéseket, mint az anyanyelv használata, csak akkor vesznek komolyan a román pártok, ha az RMDSZ kényszeríti őket erre. A kérdés azonban, hogy megéri-e így elérni a magyar közösség számára fontos érdekeket. Antal szerint a román politikai kultúra jellege sodorja ilyen helyzetbe a magyar felet.

Az egyre több jog kísértete

Tăpălagă Antal Árpád kérdésére felelve elmondta, magyar nyelvű önálló állami egyetemre igenis szükség van, a probléma azonban a bizalom hiánya a két közösség között. A román többség, amikor a magyarok által kért jogokat hallják, arra gondolnak, hogy biztosan még többet és még többet kér a kisebbség – ez a „klasszikus román politikus” mentalitása az újságíró szerint. Az RMDSZ valóban nem kért autonómiát eleinte, emlékeztetett, aztán már igen. Ez a változás a politikai diskurzusban, a három magyar párt közös megállapodása lehetőséget adott a román politikusoknak arra, hogy valóban azt mondhassák: egyre többet kér a magyar közösség, ez pedig probléma.

Antal kijavította: már 1993-ban Kolozsváron beszélt az RMDSZ területi autonómiáról, a három párt közötti paktum pedig ennek évfordulóján született meg.

Tăpălagă szerint ugyanakkor, ha az autonómia összes elvét másként „adnák el”, sikerrel járhatnának, de az autonómia címszónak annyira rossz a sajtója, hogy ezt a kifejezést használva nincs esély. Antal kijelentette: használhatnak más kifejezést, nyitottak erre, de már korábban is próbálkoztak ezzel és nem jártak sikerrel. Tăpălagă humorosan megjegyezte: használhatnánk azt a nevet, hogy Regiunea Autonomă Română cu Etnici Maghiari Liberi.

Szó esett arról is, hogy a többségében magyarok lakta területeken a rendőr, a bíró és számos más szereplő román, ez pedig gond. Tăpălagă megjegyezte: ezzel csupán az a problémája, hogyha etnikai kérdésként kezeljük ezt, és nem azt nézzük, hogy esetleg egy nagyszerű szakemberről van szó, aki teljesen magyar területeken is dolgozhat. Antal szerint a gond az, hogy románként sokkal több esély van ilyen állások megszerzésére, holott a magyarok sem butábbak, csak kevesebb az esélyük.

Az újságíró elmondta: szerinte van szükség területi autonómiára, de nem tisztán etnikai alapokon – Antal szerint ez egyébként sem lehetséges, hiszen nincs tisztán magyarok lakta terület az országban.

Tăpălagă arra kért: írjanak a magyarok az ő hírportáljára, mert ha valami hiányzik a román sajtóból, az a magyarok hangja. Nemsokára magyar nyelvű hírek is megjelennek az oldalon – jelentette ki.

Budapest és Bukarest

A beszélgetés végén az RMDSZ elszigetelődésének kérdését vetették fel újra: Tăpălagă szerint a Fideszhez és Orbán Viktorhoz való kötődés okozta ezt, Antal szerint azonban ez a barátság mindig is meg fog maradni. A polgármester szerint ugyanakkor mindig is Bukaresttől kértek támogatásokat elsőként, de miután nem kaptak, Budapesthez kellett fordulniuk, holott valóban problémás lehet morálisan, hogy magyarországi adófizetők pénzéből tartanak fenn romániai magyar intézményeket.