Döntő fórumként fogadta el a szenátus azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében az alkotmánybírák ellen csak azt követően lehet őrizetbe vételi, letartóztatási és házkutatási parancsot kiadni vagy vádat emelni, hogy a legfőbb ügyész kérésére jóváhagyta azt Románia Alkotmánybíróságának plénuma.

Az alkotmánybíróság megszervezését és működését szabályozó, 1992/47-es jogszabályt módosító tervezetet 70 támogató és 28 ellenszavazattal, valamint egy tartózkodással fogadta el hétfőn a felsőház, a képviselőház által korábban megszavazott formában.

A jogszabály azt követően került ismét a parlament elé, hogy az alkotmánybíróság részben alaptörvénybe ütközőnek ítélte, többek között azért, mert a mentelmi jog a bűnügyi nyomozásra is kiterjedt. Az alsóházban ezt a kitételt törölték.

Egy másik módosítás értelmében tettenéréses bűncselekmény esetén nem az igazságügyi miniszternek – ahogyan az az eredeti változatban szerepelt –, hanem a legfőbb ügyésznek kell értesítenie az alkotmánybíróság elnökét arról, hogy a testület valamely tagját őrizetbe vették.

Az alkotmánybíróság megszervezését és működését szabályozó, 1992/47-es törvény módosításai ellen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) emelt alkotmányossági kifogást, és a taláros testület március 20-án részben alaptörvénybe ütközőnek ítélte.

A szenátus döntő házként fogadta el a tervezetet.