Pert indított egy belügyminisztériumi rendelet titkosságának feloldásáért egy gyergyószentmiklósi emberi jogi aktivista.

Árus Zsolt azt próbálta megtudni a minisztériumtól, hogy jelenleg kapnak-e kiemelt fizetéspótlékot a magyar többségű Hargita és Kovászna megyében szolgálatot teljesítő belügyminisztériumi alkalmazottak, de kérését - a vonatkozó miniszteri rendelet titkosságára hivatkozva - a tárca elutasította.

A jogvédő egy gyergyószentmiklósi keddi sajtótájékoztatón - és saját blogján - számolt be a belügyminisztériumi adatigénylési kísérletéről. A blogon közzé is tette a belügyminisztérium 2004-ben elfogadott 132-es rendeletének szövegét, amelynek értelmében a Hargita és Kovászna megyében szolgálatot teljesítő rendőröket 15 százalékos fizetéspótlék illeti meg. A rendelet ezt azzal indokolta, hogy a tárca így próbál rendőröket és csendőröket vonzani a székelyföldi megyékbe.

Árus Zsolt közérdekű adatigénylési kérésére a minisztérium közölte: az idézett rendelet 2008 óta nem hatályos, de a jelenleg érvényes javadalmazási kerettörvény is tartalmazza azt a lehetőséget, hogy miniszteri rendelettel, bizonyos feltételek között egyes rendőrök plusz jövedelemhez jussanak. A mostani többletjuttatásokat megszabó S/7/2018-as miniszteri rendelet szövegét azonban a tárca nem közölte, arra hivatkozva, hogy ez szolgálati titoknak minősül.

Hargita megyében a lakosság 85 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson, míg ez az arány a szomszédos Kovászna megyében 74 százalékos volt. A régió román nemzetiségű lakosságának jelentős hányadát teszik ki a Székelyföldre települt belügyminisztériumi alkalmazottak és családtagjaik. Amint Árus Zsolt a blogján közölte: 1989 óta a rendőrség állománya igencsak felduzzadt, és Székelyföld általában vonzó célpont volt az ország minden sarkából odaköltöző rendőrök számára.

Az aktivista szerint törvényellenes és diszkriminatív a székelyföldi rendőröknek adott fizetéspótlék.