banner_LrzOuKxP_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_envXLsgt_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_HwOVw4Sr_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

A SRI újabb titkos megállapodását hozták nyilvánosságra

Újabb titkos megállapodást került nyilvánosságra, amelyet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) a legfelsőbb bírósággal és a legfőbb ügyészséggel (PG) kötött 2009-ben.

A dokumentumot hétfőn a SRI hozta nyilvánosságra, miután a hírszerzés vezetője, Eduard Hellvig kezdeményezte a titkosítás feloldását. A titkosszolgálat úgy ítélte meg, hogy a kilenc évvel ezelőtt megkötött egyezmény jelenleg semmilyen titkot nem sért, ezért nyilvánosságra hozható.

A dokumentumot George Maior, a hírszerzés akkori vezetője, Laura Codruța Kövesi akkori legfőbb ügyész, aki jelenleg a korrupcióellenes ügyészséget vezeti, valamint Nicolae Popa, a legfelsőbb bíróság volt elnöke látta el kézjegyével. A titkos megállapodás hét oldalon szabályozza a három intézmény együttműködését olyan ügyekben, amelyek a nemzetbiztonságot érintik. A megállapodás információcserére és a három intézmény tevékenységének összehangolására kötelezte a feleket. Közös informatikai rendszert alakítottak ki, amelynek biztonságosságát a hírszerzés szavatolta.

 

Március végén hozták nyilvánosságra az első ilyen titkos megállapodást, amely a hírszerzés és a legfőbb ügyészség között jött létre. Azóta kiderült, hogy a román igazságszolgáltatás legfontosabb intézményeinek szinte kivétel nélkül volt titkos megállapodása a hírszerzéssel azt követően, hogy a legfelsőbb védelmi tanács nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a korrupciót.

Romániában a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) még a 2004 és 2014 között elnöki tisztséget betöltő Traian Băsescu idején sorolta a korrupciót a nemzetbiztonsági kockázatok közé, ezért a SRI a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által végzett nyomozásokban is részt vett, amit az alkotmánybíróság 2016 februárjában alaptörvénybe ütközőnek minősített. A szociálliberális kormánykoalíció szerint az ügyészség és a hírszerzés együttműködése nyomán átláthatatlan háttérhatalom, az úgynevezett „párhuzamos állam” jött létre, amely az elmúlt több mint egy évtizedben számos visszaélést követett el a korrupcióellenes harc leple alatt. Ezzel szemben az ellenzék és Klaus Johannis államelnök szerint nem történtek visszaélések, hanem a szociálliberális koalíció pusztán a korrupcióval gyanúsított politikusait próbálja menteni az ügyészség és a hírszerzés támadásával.

A címlapfotó forrása: Antena 3

banner_saW4mTn2_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_300x250.png
banner_WcGrRqIF_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_970x250.png
banner_Vs7ERmQb_eurot_Anyasagi_webb_2024-10-15_728x90.png

Kapcsolódók

banner_4GL5OahC_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_970x250.png
banner_0kcgfsUU_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_728x90.png
banner_CuxsoH5E_MASZOL_WEBBANNEREK_MASZOL_300x250.png

Kimaradt?