A szenátus a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ szavataival elfogadta hétfőn a közigazgatási törvénykönyvet, amely egyebek mellett a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozza.

Ha az alsóház nem változtat a kisebbségeket érintő cikkeken, a településnevek mellett a közterületek elnevezéseit is fel kell majd tüntetni a kisebbségi nyelveken azokon a településeken, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább 20 százalékát.

Az RMDSZ javaslatára az anyanyelvhasználati jogot kiterjesztik a prefektúrával (megyei kormányhivatallal) való kommunikációra, és egységes anyanyelvű formanyomtatványok fogják segíteni a helyi és megyei önkormányzatokban az anyanyelvű ügyintézést. A rosszindulatú értelmezések megakadályozása érdekében azt is belefoglalták a tervezetbe, hogy a helyi vagy megyei tanács akkor is dönthet a többnyelvű helységnévtáblák, utcanévtáblák kihelyezéséről, ha a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot.

"Több mint húsz éve megfogalmazott igényeink ezek"

"Ezen elvek egyike sem újkeletű, több mint húsz éve megfogalmazott igényeink ezek, amelyeket mindig szem előtt tartottunk, valahányszor alkalmunk volt a döntéseket alakítani. A közigazgatási törvénykönyv parlamenti különbizottsági munkálatai során sikerült elfogadtatnunk javaslataink többségét. A jogszabály, amely ma a szenátus asztalára került, tartalmazza a számunkra fontos elveket, ezért az RMDSZ támogatta a szenátusban" – nyilatkozta Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a közigazgatási törvénykönyv plénumi szavazását követően.

A szövetség közigazgatási szakpolitikusa kifejtette, a közigazgatási törvénykönyv eddigi munkálatainak egyik legfontosabb megvalósítása a kisebbségi jogok jelentős kiterjesztése.

Decentralizáció központosítás helyett

Az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa emlékeztetett, az új közigazgatási törvénykönyv eredeti formájában a központosított állami berendezkedést erősítette volna: olyan jogkörökkel ruházta volna fel a prefektusokat, amelyekkel eddig nem rendelkeztek, és amelyek segítségével tovább akadályozhatták volna a helyi és megyei önkormányzatok munkáját.

„Az RMDSZ kérte minden egyes olyan cikkely törlését vagy módosítását, amely decentralizáció helyett központosított volna, amely a prefektust vizsgálati, ügyészségi jogkörökkel ruházta volna fel. Elmondhatjuk, hogy az RMDSZ munkájának eredményeként sikerült a közigazgatási törvény elveit olyan irányba módosítani, amely segíteni fogja az önkormányzatok tevékenységét, a közszolgáltatások javítását. Elfogadta például a jogszabályt vitató különbizottság azt a decentralizációs javaslatunkat, amely értelmében ezután a prefektus alárendeltségéből a megyei tanács hatáskörébe kerül át a jogosítvány-kibocsátási és gépjármű-bejegyzési közszolgáltatás. Az intézkedés következtében várhatóan javulni és gyorsulni fognak ezek a szolgáltatások, hiszen a megyei tanácsnak lehetősége lesz a megfelelő infrastruktúra biztosításával ezt elősegíteni” – összegezte Cseke Attila.

Az ellenzék bírálta

A 230 oldalas, 650 törvénycikkből álló, a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és a közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási törvénykönyv tervezetét a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozói terjesztették be.

Áprilisban egy parlamenti különbizottság alakult a tervezet véglegesítésére: a testület csaknem 800 módosító indítványt fogadott el, és több mint 170-et elutasított. A testület RMDSZ-es tagja, Cseke Attila szenátusi rámutatott: az RMDSZ azért támogatta a tervezet elfogadását, mert az a magyarság nyelvi jogainak bővítését és a decentralizációt célzó RMDSZ-javaslatokat is tartalmazza.

Az ellenzék bírálta a tervezetet, amely szerinte erősíti a közigazgatás "átpolitizálását", a politikai klientúraépítést, és kiszolgáltatja a hivatalokat a kormánypártoknak.