Az erdélyi magyar kisebbséget ért jogsértések bemutatásával kezdődött szerdán a háromszéki Bálványoson az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati bizottságának ülése. Elhangzott, hogy az uniós csatlakozás után romlott az erdélyi magyarok helyzete.

Gudrun Mosler-Törnström, a kongresszus elnöke megköszönte a szervezőknek, hogy Bálványoson adtak helyet az eseménynek, hiszen fontos, hogy ez az európai intézmény kilépjen a strasbourgi székhelyéről, a tagjai meglátogassák a tagországokat, találkozzanak a helyi emberekkel, akiket valójában képviselnek. A kongresszus elnöke szerint azért vannak Bálványoson, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek, tanuljanak az elhangzottakból és a követendő, jó dolgokat alkalmazzák minden országban.

Gudrun Mosler-Törnström rámutatott, hogy a küldöttek mindannyian helyi önkormányzati képviselők, és tudják, hogy valamennyi régiónak vannak sajátosságai. Ugyanakkor a kongresszus lényege, hogy befogadó társadalmat alakítsanak ki Európában. Mindennek régiós szinten, a nyelvhasználat biztosításától kell kezdődnie – hangoztatta a kongresszus elnöke.

Korodi: európai uniós jogszabályra van szükség

A 47 európai országból érkező helyi és regionális önkormányzati képviselőket Korodi Attila az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagja köszöntötte. Rámutatott, hogy Európa alapjait az erős régiók, ezen belül az a helyi önkormányzatok képezik. Éppen ezért az a feladat, hogy megteremtsék a megfelelő jogkeretet annak érdekében, hogy az önkormányzatok akadálymentesen tudják ellátni feladatukat a helyi közösségek mindennapjaiban.

Korodi Attila emlékeztetett, hogy az RMDSZ már 26 éve szorgalmazza Romániában a valós decentralizációt, illetve valós, nem pedig fiktív feladatkörökkel akarják ellátni az önkormányzatokat. Ennek érdekében szeretnék növelni a helyhatóságok hatáskörét, hogy a lehető legtöbb területen a helyi igényekre, helyi megoldásokat adhassanak. Ugyanakkor a politikus szerint olyan jogi keretre van szükség, amely szavatolja, a decentralizáció eredményeként a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. „Egy helyi önkormányzat nem lehet rosszindulatú és a joghézagok felhasználásával nem akadályozhatja meg a kisebbségek törekvéseit: az anyanyelven való tanulást, oktatást, iskolák létrehozását” – mutatott rá Korodi Attila.

Az RMDSZ képviselője szerint a helyi önkormányzati decentralizáció és helyi autonómia nem írhatja felül azokat az általános érvényű kisebbségek jogainak védelmét garantáló törvényeket, amelyeket országos szinten törvényben szavatolnak.

„Egyértelműen ki kell mondani, hogy elfogadhatatlan az az állapot is, amikor Romániában törvényellenesnek tekintik azt, ha egy helyi önkormányzat többletjogokat határoz meg és akar biztosítani a nemzeti kisebbségeknek az általános törvényekhez viszonyítva” – mondta Korodi, aki szerint az ilyen helyzetek ellentmondanak az Európai Kisebbségi Keretegyezménynek és a Nyelvi Chartának. Példaként említette, hogy ezt történt legutóbb Aranyosgyéresen, ahol a helyi tanács megszavazta egy kétnyelvű helységnévtábla kihelyezését, és a bíróság arra kötelezte a helyieket, hogy vegyék le.

Korodi Attila rámutatott: a bukaresti parlamentben kevés esetben találnak partnereket arra, hogy a külföldön működő jó példákon keresztül adjanak lehetőséget az önkormányzatoknak ahhoz, hogy mindenki anyanyelvén fordulhasson a helyi hatóságokhoz, ott ahol ezt az adott kisebbség létszáma megengedi.

„Sajnos ma Románia nem akarja felvállalni az Európa Tanács szakértő testületei és az ET Miniszteri Tanácsa által elfogadott javaslatokat, hogy például a 20 százalékos nyelvi küszöböt alacsonyabb szintre vigyék le. Másrészt szükséges jobb belátásra bírni a szaktárcákat, hogy a már létező kisebbségi jogkeret módszertanát valósan is kivitelezze és gyakorlatba ültesse, például az  egészségügyi anyanyelvhasználat esetében” – részletezte a politikus.

Mint ismert a bukaresti parlament tavaly döntött arról, hogy ott, ahol egy kisebbség számaránya eléri a 20 százalékot, anyanyelvükön fordulhassanak a polgárok az egészségügyi és a szociális feladatokat elvégző intézményekhez, de a mai napig nem készült a törvény alkalmazásának szabályzata. „Míg külföldön ez senkit nem zavar, nálunk megtörténik, hogy még mindig nacionalizmust és nemzetárulást vél felfedezni egy-egy kórház, ha a páciens anyanyelvén szeretne tájékoztatást kapni” – mondta Korodi.

A képviselő szerint joggal tevődik fel a kérdés, hogy milyen viszonyrendszer van az Európai Unió és az Európa Tanács intézményei között, hiszen a kisebbségvédelmi szempontból, de akár önkormányzati szinten is megfigyelhető, hogy az EU nem vállalta a kisebbségek jogaira vonatkozó standardokat. „Az RMDSZ ezért látta szükségesnek az Minority SafePack kezdeményezést, hogy megteremtsen egy európai uniós jogszabályt, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy betartsák a kisebbségek alapvető jogait” – zárta beszédét Korodi Attila.

Winkler: felerősödött a magyarellenesség

Winkler Gyula, RMDSZ Európa Parlamenti képviselő helyzetelemzésében rámutatott: az RMDSZ 28 éve képviseli a Romániában élő magyarok érdekeit, országos szinten 7 százalékos támogatottsággal rendelkezik, 200 polgármestere és több mint 2000 helyi tanácsosa van, illetve 5 megyét vezet Erdélyben. Parlamenti képviselete van Bukarestben és Brüsszelben.

„Üzenetünk ugyanaz itthon, a székelyföldi Bálványosfürdőn, Bukarestben és Brüsszelben, hogy mi ennek az országnak egyenjogú állampolgárai vagyunk, nem fogadhatjuk el a közösségünket érő diszkriminációt, nem lehetünk másodrangú állampolgárok. Az 1,3 milliós romániai magyar közösség, az unióban élő, különböző őshonos kisebbséghez tartozó ötven millió európai polgárral közösen küzd jogainkért, azért, hogy legyen európai uniós szintű kisebbségvédelmi keretrendszer” – mondta Winkler Gyula.

Hozzátette, hogy az erdélyi magyarok szabadságszeretete mélyen gyökerezik a múltban. „Ezer éve élünk itt, konok, kitartó harcos népként, a határokat gyakorlatilag a fejünk felett változtatták meg, de a mi célkitűzéseink és közösségi értékeink nem változtak. Szülőföldön megmaradni és itthon boldogulni, gyarapodni”, mutatott rá az EP képviselő.

Winkler rámutatott, hogy nem sikerült feloldani a „koppenhágai dilemmát”, azaz: a csatlakozás előtt álló tagállamoknak bizonyos feltételeket kell teljesíteniük – köztük az őshonos kisebbségek védelmét –, ám a csatlakozást követően már nincs kötelezettségük a feltételek további biztosítására.

„A mi esetünkben ez azt eredményezte, hogy 11 évvel az uniós csatlakozást követően romlott a romániai magyarság helyzete, gyakoribbak a jogtiprások, felerősödött a magyarellenesség. Ezért tartották szükségesnek elindítani az európai polgári kezdeményezést, amelyben kérik, hogy az Európai Unió vállalja fel az őshonos kisebbségek védelmét és kötelezze tagállamait a kisebbségek jogainak betartására és ezt a célkitűzést szolgálja a mostani, bálványosi konferencia is” – mondta az RMDSZ EP-képviselője.

Akadályozzák a régiók közti együttműködést

Grüman Róbert a Kovászna megyei tanács alelnöke, a több mint 500 európai régió önkormányzati képviselőjét tömörítő önkormányzati bizottság alelnöke rámutatott, hogy Romániában sajnálatos módon akadályozzák a régiók közti együttműködéseket, annak ellenére, hogy ezt szorgalmazza az Európai Unió.

Rámutatott, hogy a hazai hatóságoknak nem csak Székelyfölddel van gondjuk, hiszen a különböző hazai régióknak nincs lehetőségük gazdasági alapon vagy a turizmus fejlesztésében együttműködni. Székelyfölddel az a gondjuk, hogy itt többségben vannak a magyarok – részletezte Grüman. Ugyanakkor reményét fejezte ki: a bálványosihoz hasonló rendezvények hozzájárulnak ahhoz, hogy a romániai hatóságok ráébredjenek, hogy az őshonos kisebbségeket védeni kell.