Kovászna Megye Tanácsa meghívására az Európa Tanács önkormányzati kongresszusa bizottsági ülést tart májusban Bálványosfürdőn, ahol nemzetközi konferenciát is szerveznek Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban témában.

A rendezvényre az Európa Tanács 47 tagállamából érkeznek önkormányzati képviselők, akik a romániai kisebbségek helyzetével ismerkednek meg, hangsúlyosan az önkormányzatokban alkalmazott többnyelvűségre összpontosítva.

„Európa szerte látszik: a nemzetközi egyezmények ellenére a kisebbségi jogok bővítése, így a többnyelvűség is úgymond az állam jogalkotói nagylelkűségétől és a többség döntésétől függ. A gyakorlatban mi azt tapasztaljuk, a helyi és regionális önkormányzatok számára az állam nem biztosítja maradéktalanul a feltételeket az anyanyelvhasználat kiteljesítéséhez, és egyáltalán nem biztosítja azokat a szükséges költségvetési alapokat, amelyek a többnyelvűséggel járó többletkiadásokat tudják fedezni. Nekünk az a célunk, hogy Székelyföldön a magyar is hivatalos nyelv legyen a román mellett, és a mindennapok normalitásához tartozzon az a lehetőség, amit egy kétnyelvű űrlap jelent” – fogalmazott Tamás Sándor.

Kovászna Megye Tanácsának elnöke kiemelte, hogy a megyei tanács örömmel vállalta a házigazda szerepét az Európa Tanács önkormányzati kongresszusán, mert az jó lehetőség nyújt a tapasztalatcserére, egyrészt meg lehet ismerni a többi ország gyakorlatát, másrészt felhívhatják a figyelmet az erdélyi magyar kisebbség helyzetére.

„Az elmúlt időszakban több európai intézmény foglalkozott a kisebbségek helyzetével: alig egy hete az őshonos kisebbségekről szóló állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament, korábban az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a regionális és kisebbségi nyelvek védelméről szóló jelentést fogadott el, az Európa Tanács önkormányzati kongresszusa pedig Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájában foglalt előírások megvalósításáról készített jelentést. Most zajlik az európai kisebbségvédelmi kezdeményezést támogató aláírások gyűjtése, mindez visszafordíthatatlan folyamatot eredményez, Európának foglalkoznia kell az őshonos kisebbségekkel” – magyarázta Grüman Róbert, a megyei tanács alelnöke, hozzátéve, hogy egy ilyen rangú rendezvény a térség megismertetésében is fontos szerepet játszhat.