Az emlékezés, a múlt fontosságát hangsúlyozza az Ellenállás. Az emlékezet jövője című projekt, amelynek programjai több városban is terítékre kerülnek. A május 28-29-én sorra kerülő projektet Nagyváradon, Kolozsváron, Medgyesen és Bukarestben is megszervezik, Nagyváradon a holokauszt áldozataira és a túlélőkre is emlékeznek.

Kerüljenek napfényre több évtizeden át elhallgatott igazságok, történetek Romániában, a Moldovai Köztársaságban és a kelet-európai országok többségében – ez a célja az Ellenállás. Az emlékezet jövője (Rezistența. The Future of Memory/Viitorul Memoriei) projektnek. Ennek keretében azoknak a példáját mutatják fel, akik a második világháború idején ellenálltak a faji törvényekbe foglaltaknak, a szervezők szerint ők ma is példát jelenthetnek az erősödő antiszemitizmus, idegen- és fajgyűlölet ellen. Olga Ștefan, a projekt kezdeményezője szerint az elfelejtett helyek és sorsok megidézésével tesznek arról, hogy azok bekerüljenek a hivatalos narratívákba is.

Nagyváradon május 28-án, hétfőn 12 órától a váradi zsidó írók és képzőművészek emlékét idézik fel egy séta keretében. Heyman Éva nagyváradi szobrától indulnak majd az emlékezők. A holokauszt gyermekáldozatainak emléket állító szobor a Rhédey-kertben, mai nevén Bălcescu parkban áll, egykor onnan indultak a haláltáborok felé a vonatok Nagyváradról. Olga Ștefan és Livia Cherecheș kalauzolásával az Emlékezet jövője és a nagyváradi Tikvah Egyesület archívumában szereplő váradi zsidó írók és képzőművészek sorsát, emlékét elevenítik fel a kétórás emlékséta során.

Május 29-én, kedden 18 órától a Nagyváradi Egyetem könyvtárában kerekasztal-beszélgetés keretében mutatják be Az emlékezet jövője. Ellenállás című katalógust (ezt a jelenlévők megkapják ajándékba). A katalógusba holokauszt-túlélők és leszármazottaik szövegei szerepelnek, valamint egykori és mai képzőművészek, többek között Ujvárossy László, Onucsán Miklós, Könczey Csilla, Fux Pál, Tibor Ernő, Marcel Iancu, Hedda Sterne és Willy Pragheral munkai láthatók benne.

Ezt követően két dokumentumfilmet vetítenek le. Az Iluziile mele című film rendezője Olga Ştefan, az Ileana Szasz és a Centrul de Artă Comunitară Vîrsta4 támogatásával készült el, ebben a bukaresti Moses Rosen Idősotthon lakói mesélnek az 1941-es pogromról.

A Micul meu jurnal... Jurnalul Evei Heyman című dokumentumfilm rendezője Jim Andrews. A rövidfilm egy oktatási projekt keretében készült el a Tikvah Egyesület, a Claims Conference, a Bernard Charitable Trust és az Anne Frank House támogatásával, és a Váradról 1944-ben 13 évesen Auschwitzba deportált Heyman Éváról szól, akinek naplóját édesanyja adta ki 1947-ben, Budapesten.