Másodszor is elfogadta a szenátus hétfőn az igazságszolgáltatás átszervezéséről szóló, tavaly decemberben már megszavazott törvénycsomagot, miután a kormánytöbbség átfogalmazta az alkotmánybíróság által kifogásolt cikkelyeket.

Egyebek mellett pontosították, miként állapítható meg, hogy egy bíró vagy ügyész „rosszhiszeműen” járt el, vagy „súlyos mulasztást” követett el, ilyen esetekben ugyanis a károsultnak kifizetett kártérítést az államnak be kell hajtania a téves jogalkalmazásért felelős bírón vagy ügyészen. Szintén az alkotmánybíróság döntésére hivatkozva kiiktatták az államfőt a legfelsőbb bíróság vezetésének kinevezéséből, amelyet ezentúl a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) tagjai választanának meg. Miután alkotmányellenesnek bizonyult, törölték azt a rendelkezést is, amely szerint a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság ellenőrizte volna: igazat állítottak-e a CSM tagságra pályázó jelöltek, amikor arról nyilatkoztak, hogy nem voltak a politikai rendőrség tagjai vagy besúgói.

A három tervezetből álló csomag új változatát múlt héten a képviselőház már elfogadta, így elvileg az államfőhöz kellene kerülnie kihirdetésre, az ellenzék azonban már jelezte: újabb alkotmányossági óvásra készül. Az ellenzék tartalmi és eljárási kifogásokra hivatkozik: egyebek mellett azt nehezményezi, hogy az újabb módosításokat felületesen, az ellenzéki aggályokat félresöpörve, néhány óra alatt végezte el a kormányoldal. A koalíció azzal utasította el a vádakat, hogy a törvénycsomag egy múlt nyáron kezdődött alapos vita eredményeként született.

Az igazságügyi rendszer körüli csatározásnak az egyes törvénycikkeken túlmutató belpolitikai tétje van. Az igazságszolgáltatás átszervezése és a büntetőjog módosítása az a törésvonal, amely mentén a szociálliberális koalíció és - a Klaus Johannis államfőt támogató - jobbközép ellenzék egymásnak feszül, tematizálva a politikai közbeszédet.

Az RMDSZ által is támogatott kormánytöbbség egyebek mellett az ügyészségi visszaélések meggátolása érdekében szorgalmazza az igazságszolgáltatás reformját, az ellenzéki pártok és az utcán tüntető civil szervezetek szerint viszont a kormányoldal saját korrupt politikusait akarja megvédeni.

A jogállamiság körüli belpolitikai csatározásokban az Európai Unió és az Egyesült Államok tisztségviselői állásfoglalásai révén az ellenzék álláspontját erősíti. Miközben az igazságszolgáltatást átszervező törvénycsomag újabb normakontrollra vár, a kormánytöbbség várhatóan a büntetőjog módosítását próbálja majd előkészíteni, arra hivatkozva, hogy a Btk. és a perrendtartás számos előírása alkotmányellenesnek bizonyult.