Az alkotmányhoz igazította a különbizottság az igazságügyi törvényeket

Az alkotmánybíróság határozataihoz igazította kedden az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság a bírák és ügyészek jogállását szabályozó, illetve a Legfelsőbb Bírói Tanács megszervezéséről rendelkező törvényt. Az igazságügy megszervezésére vonatkozó jogszabályt már hétfőn módosította a testület. A képviselőház kedden szavaz a három törvényről.

Az egyik legfontosabb módosítás, hogy nem tagadhatja meg Románia elnöke a gyakornok bírók és ügyészek hivatalba való kinevezését. Az eredeti törvény értelmében az államfőnek jogában áll egyetlen alkalommal, indokolt esetben megtagadni a gyakornok bírák és ügyészek kinevezését, a visszautasítást a megfelelő indoklással együtt pedig a Legfelsőbb Bírói Tanácshoz (CSM) kell eljuttatnia.

A testület ugyanakkor az összeférhetetlenségre vonatkozó szövegrészt is módosította. Az elfogadott változat értelmében a bírói, ügyészi tisztség, illetve a bírák vagy ügyészek asszisztenseinek munkaköre összeférhetetlen minden más köz- vagy magánhivatallal, kivételt képez: a) az egyetemi tanári állás; b) a Legfelsőbb Bírói Tanácsban, az Igazságügyi Felügyeletben, az Országos Igazságszolgáltatási Intézetben vállalt funkció vagy az Országos Jegyzőkönyvvezetői Iskolában betöltött tanári munkakör; c) az igazságügyi minisztériumban vagy valamelyik alárendelt intézményében betöltött hivatal.

A bizottság által elfogadott szövegváltozat azt is tartalmazza, hogy közérdekű információnak minősül és mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni a bírák és ügyészek jogállására, az igazságszolgáltatás megszervezésére, a Legfelsőbb Bírói Tanács megszervezésére és működésére vonatkozó adatokat, valamint az intézményi együttműködés részleteit egyfelől a bíróságok és ügyészségek, másfelől bármely más állami hatóság között.

Nem az államfő nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság elnökét

Az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság hétfői döntése értelmében a legfelsőbb bíróság elnökét ezután a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) nevezné ki, illetve hívná vissza tisztségéből. A parlamenti különbizottság hétfőn tárgyalta a CSM megszervezéséről és működéséről szóló, 2004/317-es törvény módosításait.

"A CSM nevezi ki és hívja vissza tisztségéből a legfelsőbb bíróság elnökét, alelnökeit és a részlegek elnökeit" - írja elő a bizottság által kedden elfogadott törvényszöveg. A testület ehhez a módosításhoz igazítja majd a bírák és ügyészek jogállásáról szóló törvényt is, kizárva az államfőt a kinevezési eljárásból. Eredeti változatában a jogszabály azt írta elő, hogy az elnök nevezi ki a legfelsőbb bíróság vezetőségét, a CSM javaslatára.

A testület törölte ugyanakkor a törvényből azt a kitételt, amelynek értelmében a Román Hírszerző Szolgálat tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottságnak kellett volna megvizsgálnia a CSM-tagok arra vonatkozó nyilatkozatait, hogy nem voltak a politikai rendőrség tagjai. A bizottság által elfogadott másik módosítás értelmében a CSM elnökét és alelnökét a CSM plénuma választja meg, többségi szavazással. Az elnök mandátuma egy évre szól és nem megújítható.

Kapcsolódók

Kimaradt?