banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

A pornó egy kattintásra van a gyermekektől – nem ugorhatjuk át a szexuális nevelést

Milyen a jó és hatékony szexuális nevelés, mi a szülő, és mi az iskola feladata? Szőcs Kinga Zsófia családterapeutával és Baxter-Dáné Gabriellával, a Kolozsvári Református Kollégium iskolapszichológusával jártuk körbe a kérdést, akik abban egyetértettek: nem lenne szabad kihagyni az oktatásból a szexuális nevelést, de mindig a gyerek kérdéseiből kell kiindulni, az értelmi és érzelmi fejlettségi szintjéhez kell igazodnia a szülőnek és pedagógusnak, szakembernek egyaránt.

Cikkünk apropóját az a képviselőház napirendjére került törvénytervezet adta, amelyik 3 hónaptól két évig terjedő börtönbüntetéssel vagy pénzbírsággal sújtaná azokat a pedagógusokat, akik a szülők vagy törvényes gyámok írásos beleegyezése nélkül tartanak szexuális nevelést az óvodákban, elemi és általános iskolákban. A gyermek ártatlanságáért című tervezet Ninel Peia volt PSD-s képviselő fejéből pattant ki még 2016-ban. Arról a politikusról van szó, aki többek között a magyarokat okolta a bukaresti Colectiv klubban történt 2015-ös tragédiáért.

Szőcs Kinga Zsófia családterapeuta, pszichológus, szülésfelkészítő leszögezte, a szülőnek meg kell várnia, hogy a gyerek tegye meg az első lépést, és jelezze, ha elkezd érdeklődni a szexualitással kapcsolatos témák iránt. Általában az óvodaérettség időszakában kezdenek a gyerekek a másik nem iránt kíváncsiskodni. „A kislányoknak miért van puncijuk, hogy pisilnek, ha nekik nem lóg, és minden adandó lehetőséget kihasználnak arra, hogy megnézhessék az ellenkező nemét” – sorolta a kicsikben felmerülő kérdéseket.

„A szakirdalom szerint ez a fallikus szakasz (Freud), amikor kb. 3–5 éves korban a libidinális izgalom áttevődik a nemi szervekre: a kisgyerekek kezdik felfedezni a saját testüket és tükörben kezdik nézegetni az arcukat, kezüket, fütyijüket, megfogják, megvizsgálják a puncijukat és ez számukra örömöt jelent” – fejtette ki a pszichológus, majd rögtön hozzátette, hogy ha a szülő mindezt észreveszi, ne viselkedjen „álszent, zavart módon”, mert „egy életre megpecsételheti a kisgyerek szexualitáshoz kapcsolódó viszonyát”. Ez a szakasz nagyon fontos állomás a gyermek pszichikai fejlődésében, nyomatékosított Szőcs Kinga Zsófia.

Ranschburg  Jenő pszichológus szabályait ismertetve a szakember felvázolta, mit érdemes szem előtt tartani, ha a gyerekek érdeklődni kezdenek.

Őszintén, de a gyerek nyelvén beszéljünk

Fontos, hogy a szülő ne jöjjön zavarba, hiszen egy abszolút természetes dologról van szó. „A gyerek azonnal kiszúrja, ha zavartak vagyunk, ha megpróbáljuk elhessegetni az »ez most nem rád tartozik«, »kicsi vagy ehhez« típusú mondatokkal. Ezek egyébre nem jók, mint a gyerek kíváncsiságának felcsigázására, ami miatt biztosan meg fogja keresni a választ, ugyanakkor az is egyértelművé válik a számára, hogy titkolunk előle valamit” – fogalmazott a pszichológus.

Ugyanakkor meg kell várni, hogy a gyerek kérdezzen először – szögezte le a szakember. „Ne vegyük elejét a dolgoknak azt feltételezve, hogy eljött az ideje, ne kezdjük el doktori szavakkal elmagyarázni a folyamatokat. Hagyjuk a gyereket feltenni a kérdést, ő majd jelzi, ha felkészült rá” – magyarázta Szőcs. Hogyha viszont a szülő észreveszi, hogy a gyerek nem a megfelelő kontextusban hallott először a témáról, például az iskolában, akkor elő lehet venni azokat a könyveket, amelyek erről szólnak, de ha a gyermek zavarba jön, akkor nem kell erőltetni, mert azt jelenti, hogy nincs még felkészülve rá. Például Grethe Fagerström és Gunilla Hansson Peti, Ida és Picuri című könyvét ajánlja a szakember, amely képregény formájában próbálja közelebb hozni a gyerekekhez a fogantatást és a születés folyamatát.

Szőcs Kinga Zsófia továbbá azt javasolja, hogy a szülők kerüljék a gólyameséket és a virágnyelvet, mert ezek hatására a gyerek még kíváncsibb lesz, még többet fog kérdezni, „mi meg egyre izgulósabban belebonyolódunk a saját mondandónkba”. Továbbá figyelmeztetett, fontos hangsúlyozni az érintkezés érzelmi vonalát is. Hangsúlyozta, a szülő mindig csak annyit mondjon, amennyit a gyermek kérdez, soha nem többet. Ha tovább kérdez, lehet folytatni.

A szülésfelkészítő hozzátette, a szüléssel kapcsolatban sem ajánlott a titkolózás. „Ne intézzük el a folyamatot azzal a kijelentéssel, hogy a kisbaba a pocakból jön, mert olyan téveszmét ültetünk el a gyerek fejében, ami miatt a későbbiekben még jobban elriad a hüvelyi szülés gondolatától, és általánosítjuk a császármetszést” – hívta fel a figyelmet arra, hogy egyértelművé kell tenni, hogy a természetes szülés a hüvelyen át történik. Ha viszont az anya valamiért mégis császármetszéssel szült, akkor el lehet azt mondani a gyermeknek, hogy ő valóban a pocakból bújt ki, neki ez volt a „varázskapuja”.

A szexuális nevelés interaktív legyen, biztonságos környezetben történjen

A családterapeuta szerint a szexuális felvilágosítást nem kell kihagyni az iskolai oktatásból, de úgy látja, ez gyakran a nemi betegségek ismertetésében kimerül.

„Szinte minden iskolában vannak erre hajló próbálkozások, de az sincs rendjén, hogy egy évben egyszer a díszterembe becsődítik a diákokat, és mindenféle interaktivítás, biztonságos környezet megteremtése nélkül tartanak nekik egy egyoldalú előadást, ami legfőképp arról szól, hogy milyen fajta nemi betegségeket lehet elkapni, ha szexuális kapcsolatba lépnek. Sajnos az egyórás előadásokból értelemszerűen kimarad az, hogy arról beszélgessenek, hogyan működik egy egészséges párkapcsolat, mit jelent az udvarlás, hogyan kommunikáljunk a partnerrel, mit jelent a kölcsönös beleegyezés, kimaradhat az is, hogy  a szexualitás örömforrást is jelent – nem csak a reprodukciót szolgálja –, illetve az, hogy a saját testünk megismerése nem szégyen, sőt, hogy megfogalmazhatjuk partnerünknek, hogy nekünk nem jó az, amit ő szeretne, hogy tudjunk nemet mondani” – fejtette ki.

Ehelyett a pszichológus azt látná hatékonynak, hogy ezeket a találkozókat heti rendszerességgel tartsák meg, ami interaktívan zajlik, és egy olyan szakember tartja, aki tudja, hogyan kezelje a határokat, és kitér a szexualitás testi-lelki oldalára egyaránt.

Tapasztalata szerint a szülők sokszor azt gondolják, hogy túl korai elkezdeni a szexuális nevelést, ezért tiltásokkal védekeznek. „Sajnos nagyon sok esetben nagyon késő, amikor úgy gondolják, hogy elérkezett az idő a témára” – fogalmazott. Ha a szexuális nevelés kimarad a gyermek életéből, Szőcs hasonlata szerint „beengedjük őket a dzsungelbe mindenféle eszköz nélkül”.

„Hiába használunk szakkifejezéseket, anatómiai képeket”

A Kolozsvári Református Kollégium iskolapszichológusától, Baxter-Dáné Gabriellától megkérdeztük, hogy náluk hogyan működik a szexuális nevelés. Elmondta, igény szerint tartanak ilyet, szervezett, rendszeres formában viszont nincs az iskolában szexuális felvilágosítás. „Igény szerint tartjuk, például amikor a tanítónéni azt veszi észre, hogy a gyerekek szexuális témájú játékokat játszanak, vagy rajzokban jelenik meg, esetleg konkrétan rákérdeznek bizonyos dolgokra. Ilyen esetekben az iskolapszichológus tartja, a szülők beleegyezésével. Nagyobbaknál az osztályfőnök kéri a szakember segítségét, ha úgy látja, a diákok érdeklődnek, foglalkoztatja őket a téma, ilyenkor külsős szexuálpszichológus szokott a gyerekekkel beszélgetni, vagy pedig orvos tart előadást a diákoknak” – tájékoztatott.

Az iskolapszichológus szerint is abból kell kiindulni, hogy mit tud már a gyerek, és nincs értelme szakkifejezésekkel, vagy anatomóiai képekkel előhozakodni. „A jó és hatékony szexuális nevelés mindenképp igazodik a gyerek értelmi és érzelmi fejlettségi szintjéhez. Ugyanakkor nem lehet elég korán kezdeni, akár az óvódában. Mindig a gyerekek kérdéseiből kell kiindulni, abból, hogy mit tud a gyerek, az ő szintjén kell magyarázni. Hiába használunk szakkifejezéseket vagy anatómiai képeket egy elemista kisgyerek esetében – nem fogja érteni, esetleg meg is ijed. Fontos, hogy játékos legyen, és azokat a kérdésköröket érintse, amelyek igazán fontosak az adott korosztály számára. Nagyobbaknál lényeges a közvetlenség, az oldott hangulat megteremtése, annak érdekében, hogy merjenek kérdéseket feltenni” – fejtette ki.

Az iskolapszichológus leszögezte, a téma gyakran pingponglabdaként működik a szülők és az iskola között. „A szülők szerint az iskola feladata, az osztályfőnökök szerint a szülőké. Fontos, hogy úgy otthon, mint az iskolában lehessen őszintén beszélni erről. Minél inkább tabu egy téma, annál nagyobb a veszély, aminek a gyerek ki van téve, hiszen nincsenek ismeretei, nem mer beszélni róla, viszont a kíváncsisága annál nagyobb” – magyarázta.

„A pornó irreális életképeket mutat”

Mindkét szakember arra is figyelmeztetett, hogy a mai gyerekek nagyon könnyen hozzájutnak a szexuális tartalmakhoz, ezért még fontosabb a kellő felvilágosítás.

„Úton-útfélen találkoznak a témával, hiszen manapság már a csokoládét is szexuális célzatú reklámokkal adják el. Ugyanakkor a digitális technológia révén közvetlen hozzáférésük van a szexuális jellegű tartalmakhoz, hiszen a legtöbb gyerek már elemiben megkapja az internetes okostelefont, vagy a szülő tablettjét” – fogalmazott a református kollégium iskolapszichológusa.

Szőcs Kinga Zsófia arról beszélt, hogy a médiában megjelent tartalmak, a különböző videóklipek nagyon torz képet nyújtanak a szexualitásról. „A technológia a mai világban elképesztő mértékű információhoz juttatja a kíváncsi fiatalokat. Azzal, hogy a tanár vagy a szülők még nem beszélnek például az óvszerről 11–12 éves korban, csak azt érik el, hogy a gyerekek felelőtlen együttlétekbe adják a fejüket, amiből sokkal több probléma származik majd – abortusz, nemi betegés, lelki sérülések. Ijesztő lehet ez a korai évszám, de naivak lennénk azt gondolni, hogy a gyereket ebben a korban még nem érdekli a szexualitás” – részletezte.

Elmondta, egy friss EU-s kutatás szerint a 7–10 éves gyerekek harmadik leggyakoribb keresőszava az interneten a pornó. „Ez nem azt jelenti, hogy részletekbe menően kellene beszélgetni a gyerekkel otthon 9 éves korban, de azt mindenképp fontos tudnia, hogy nem baj nemet mondani, hogy tiszteljük a másik döntését” – fogalmazott a pszichológus.  A szakember hangsúlyozta, a mai gyerekek úgy találkoznak a pornóval, hogy „pszichoszexuálisan fejletlenek”, és „nincs kialakulva egy egészséges értékrendszerük a szexualitásról”. A fejlődésben így kimaradnak lépcsőfokok, és hirtelen egy vonzó, tiltott világban találják magukat, ami függőséget okoz, és a realitástól távol áll.

„A mai X és Y generáció gyerekei – főleg a fiúk – videójátékokban élik meg a sikert, és pornóval jutalmazzák magukat. Az a baj a pornóval, hogy irreális életképeket mutat, és ez egyenes út a fiatalok negatív énképének kialakulásában” – figyelmeztett Szőcs Kinga Zsófia. Hozzátette, rengeteg szexuális erőszakot is szülhet – „olyat követelnek a lányoktól, amit ott láttak, úgy, hogy fogalmuk nincs, mitől jön izgalomba egy nő, amit a felkészületlen lányok teljesítenek, nehogy elveszítsék azt, aki őket »választotta«, vagy nehogy lemaradjanak valamiről”.

„Almási Kitti  pszichológus a pornót a rövid főzővideókhoz hasonlítja: minden nagyon egyszerű és gyors, az előkészületekkel nem nekünk kell bajlódni. A pornó is a késztermékkel lát el minket, holott a párkapcsolatban, a szexualitásban pont az oda vezető út lenne a legfontosabb” – fűzte hozzá a szakember.

A pornó ráadásul a védekezés nélküli szexet hirdeti, vagy azt sugallja, erről a nő dolga gondoskodni. Mindeközben a fiatal lányok minél jobban fel akarják hívni magukra a figyelmet, nem kell már őket meghódítani, könnyen adják magukat – vallja a pszichológus, aki szerint ez az út az elmagányosodáshoz vezet. „Amikor a pornó szembejön a gyerekeink életében, nagyobb korban, akkor azt kell elmagyarázni, hogy az csak egy színdarab vagy egy film, amiben az emberek nem jókedvükből, élvezetből csinálják azt, amit csinálnak, hanem fizetést kapnak érte, nekik az a munkahelyük, és elég jól játszák a szerepüket” – összegzett Szőcs Kinga Zsófia.

Kapcsolódók

Kimaradt?