Mivel járultak hozzá a nemzeti kisebbségek a 100 éves Románia fejlődéséhez?

A címbeli kérdésre adnak választ azok a kisebbségi szervezetek, amelyek részt vesznek az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) M2018: Centenárium a nemzeti kisebbségek sokszínűsége és a kultúraközi párbeszéd jegyében című projektjében. A DRI vezetőjétől, Laczikó Enikőtől megtudtuk, a kampány elsősorban a román közösség felé irányuló kommunikációt szolgálja, de arra is lehetőséget nyújt, hogy az országban élő összesen húsz kisebbségi csoport jobban megismerje egymás kultúráját.

„Már tavaly azt vettük észre, hogy az ország különböző intézményei nagyon készülnek a centenárium megünneplésére, megszervezésére, arra, hogy bemutassák a hazai értékeket. Úgy éreztük, hogy ehhez az értékmustrához nekünk is hozzá kell járulni” – tájékoztatott Laczikó Enikő államtitkár az M2018: Centenárium a nemzeti kisebbségek sokszínűsége és a kultúraközi párbeszéd jegyében projekt előzményeiről. Elmondta, a cím egyszerre jelzi a centenáriumi évet, az országban élő húsz kisebbségi csoportot, valamint a december 18-ai nemzeti kisebbségek hivatalos ünnepnapját.

Az etnikai kisebbségek szerepét a 100 éves Romániában egy online kampány keretében mutatják be, amely egyelőre a DRI honlapján és Facebook-oldalán indul útjára, az év folyamán pedig kapcsolódó eseményekkel bővül. A projekt révén elsősorban a többségi társadalmat szeretnék megszólítani, de nem csak. „Nem biztos, hogy az ukránok ismerik a szerbek jeles személyiségeit, vagy mi, magyarok a görögökét” – részletezte Laczikó.

Projektje által a DRI a társadalmi méltányosságot, a harmonikus együttélést szeretné támogatni, bemutatva a kulturális sokszínűséget is. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet: eljött annak az ideje, hogy együtt ünnepeljük és éljük meg különbözőségeinket.

Miből áll a kampány?

A projektben a Nemzeti Kisebbségi Tanácshoz tartozó szervezetek vesznek részt. A DRI vezetője elmondta, hozzájuk volt a legegyszerűbb fordulni, hiszen a hivatal közvetlen kapcsolatban áll ezekkel a szervezetekkel, amelyektől a kezdeményezők a következőket kérték:

  • Közösségenként ismertessenek 5 kiemelkedő személyiséget, akiről úgy gondolják, hogy hozzájárult Románia fejlődéséhez;
  • Soroljanak fel a saját nyelvükből olyan kifejezéseket, amelyek mára beépültek a román nyelvbe;
  • Nevezzenek meg és mutassanak be a közösségükből egy olyan személyt, „a sokszínűség nagykövetét”, aki az elmúlt húsz-harminc évben sokat tett azért, hogy a többséggel kialakuljon egy valós párbeszéd.

Bizonyos, hogy minden közösségben ötnél több olyan személyiséget lehetne említeni, aki aktívan hozzájárult az ország fejlődéséhez, de valamilyen keretet kellett szabni ahhoz, hogy megfelelően be lehessen mutatni ezeket. Ráadásul összesen 100 ilyen fontos ember életpályáját fogják röviden bemutatni, ez a szám pedig szimbolikus jelleggel is bír a centenáriumi évben, magyarázta Laczikó Enikő. 

Kifejtette, a román nyelvbe beépült kifejezésekkel arra akarják felhívni a figyelmet, hogy nemcsak a kisebbségekre volt és van hatással az, hogy a többséggel együtt él, és „elfogadható vagy elfogadhatatlan formában” átvesznek kifejezéseket a román nyelvből, hanem fordítva is.

Az adatok gyűjtése már decemberben elkezdődött, és várhatóan egész évben tart – tájékoztatott a DRI vezetője. A különböző nemzeti kisebbségeket egy véletlenszerű sorrendben, folyamatosan fogják bemutatni az intézmény honlapján és Facebook-oldalán román nyelven. Az érdeklődés függvényében elképzelhető, hogy a jövőben külön honlapot is kap a projekt, árulta el Laczikó Enikő.

Hozzátette, a projektben a PONT Csoport is partner volt, és köszönet jár a csoport képviselőinek a projekt ötletéért. A tervek szerint a későbbiekben – a kulturális örökség évének jegyében – a nemzeti kisebbségek kulturális örökségét is belefoglalják majd a kampányba.

Románia „modellértékű ország”?

Laczikó Enikőnél arra is rákérdeztünk, hogy ez a kampány mennyiben fogja illusztrálni azt, hogy Románia „modellértékű ország” a kisebbségi kérdés tekintetében. Hiszen ez a projekt azt is bemutatja, hogy a kisebbségeknek lehetőségük van és volt az elmúlt száz évben az értékteremtésre.

„Először is tisztáznunk kell, hogy az M2018 egy hiánypótló akció. Ez azt is jelenti, hogy ezeknek az adatoknak az összegyűjtése és népszerűsítése nem a többségi társadalom egyik intézményének kezdeményezésére történik a centenárium jegyében. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala úgy csatlakozik a centenáriumi év eseményeihez, hogy kipuhatoltuk: ezek a kisebbségi közösségi értékek, de emellett más értékeink is jobbára ismeretlenek a többségi társadalom számára” – tette hozzá az államtitkár.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta: tévedés azt gondolnunk, hogy az a tény, miszerint a kisebbségeknek lehetőségük van saját értékeik bemutatására, illetve az állami intézményekben saját életüket illetően döntések meghozatalára, az egyértelműen az ország modellértékűségét bizonyítja.

„Ezt az országhatáron kívül sem így értelmezik. Mert ez csak egy potenciál. Itt a fő kérdés az, hogy a politikai közeg mennyire teszi lehetővé azt, hogy a mi döntéseink valósággá váljanak, hogy a jogaink például ne csak papíron létezzenek, hanem a gyakorlatban is, hogy az értékeink valóban ismertté és elismertté váljanak, ne adatok maradjanak egy brosúra lapjain. Tulajdonképpen ezek a modellértékűség tűzpróbái, itt pedig akad még bőven tennivaló” – mondta.

Szerinte az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala a maga kampányaival és programjaival azt próbálja elérni 2018-ban is, hogy a kisebbségek értékei, érdekei a politikai közbeszéd fontos témái közé tartozzanak, mert csak így lehet elérni tartós eredményeket.

Kapcsolódók

Kimaradt?