banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

Így vinnék közelebb Mátyás király szellemiségét Kolozsvár román lakosságához

Ülj le egy asztalhoz Mátyás királlyal – erre buzdít a kreatívok és helyi politikusok által felkarolt kolozsvári projekt, amelyet péntek délben a györgyfalvi negyedben található Merkúr parkban ismertettek. A hangzatos címszó alatt egy művészi, de praktikus céllal is rendelkező installáció-sorozatot kell elképzelni. Kolozsvár különböző lakónegyedeiben 12, fakockákból készült berendezést állítanak fel, amely Mátyás király szellemiségét több nyelven igyekszik közelebb vinni a lakosokhoz.

Három szempontot vettek figyelembe az installációk megtervezésekor, magyarázta a sajtó képviselőinek Polacsek Péter, a Diversity Advertising kommunikációs ügynökség ügyvezetője. Egyrészt fontos volt, hogy a megépített városi bútordaraboknak művészi értéke legyen, ugyanakkor az is szempont volt, hogy hasznos és praktikus legyen a kolozsváriak számára, valamint az is a projekt célja, hogy közelebb hozza a kolozsváriak számára Mátyás király szellemiségét. A projektbemutató helyszínén már kihelyezték az első installációt.

Ezek a művészi tárgyak tulajdonképpen asztaloknak és ülőalkalmatosságoknak szolgálnak. Mindegyik „bútordarabon” négy nyelven – magyar, román, angol, német – fel van tüntetve egy Mátyás királlyal kapcsolatos legenda, és mindegyik installáció a király egy-egy tulajdonságát igyekszik szimbolikusan megjeleníteni. A sajtótájékoztatót követően Polacsek elmondta, kevésbé ismert legendákat válogattak, olyanokat, amelyek jól példázzák a király valamelyik jellemvonását. A szövegek fordítására műfordítókat kértek fel.

Barabás Dénes, a KOOHO építészcsapat tagja kifejtette, „egy olyan alkotást és formanyelvet akartunk létrehozni, amelyik szokatlansága miatt figyelemfelkeltő”. Hozzátette, „az installáció akár egy időutazásként is felfogható, amelyik megmutatja, milyen lehetett a király udvarában helyet foglalni”. Minden berendezésen pirossal jelölték a „király helyét”.

Kolozsvár alpolgármestere többek között üdvözölte a döntést, hogy az installációkat nem a központba, hanem a város különböző negyedeibe fogják elhelyezni.  „Úgy gondolom, ez is Mátyás király szellemiségével van szoros kapcsolatban” – magyarázta, mert a volt uralkodó sokszor álruhába bújt, hogy meghallgassa a polgárok véleményét, nem feltétlenül a gazdag réteg meglátásai érdekelték. Oláh Emese ugyanakkor külön megköszönte, hogy a tervezők újrahasznosítható anyagokkal dolgoztak.

Az év során a város 12 helyszínén állítanak ki ilyen berendezéseket, többek között az Irisz és a Dónát negyedben, a Monostoron, a fellegvári parkban, a Vasutas Parkban, az Engels Parkban és a Kolozsvár Aréna melletti játszótéren.

Polacsek kiemelte, a legendák más nyelvekre való lefordítását az a meggyőződése is indokolta, miszerint a centenárium évében kiemelten fontos a közösségek közötti párbeszéd.

„Minden kolozsvári tanulhat Mátyás királytól” – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke. Meglátása szerint nemcsak a legendákból, hanem az uralkodásából is, és abból, ahogyan a kultúrához viszonyult. „Kolozsvárt nagyon sokszor úgy definiáljuk – jogosan –, mint az erdélyi kultúra központját. Valamilyen szinten párhuzamot lehet vonni Mátyás király udvara és a mostani kolozsvári kulturális élet között” – fejtette ki a parlamenti képviselő, aki szintén örült annak, hogy a projekt kapcsán nem a központi helyszínekre gondoltak.

A politikus úgy véli, Mátyás király „az aktuális kontextusban a híd szerepét töltheti be a románok és a magyarok között”. Azt gondolja, szükség van arra, hogy a történelemből azokat a helyzeteket emeljük ki, amikor a két közösség megtalálta a párbeszéd útját. „Utaljunk ezekre egy tárgyilagos párbeszédben, amikor mindenki elmondhatja az esetleges sérelmeit, feltehet kérdéseket a másik félnek, amire a másik fél is megpróbálhat őszintén válaszolni” – nyomatékosított Csoma Botond.

Kapcsolódók

Kimaradt?