Eseménydús évet zárunk nemzetközi viszonylatban is. Idén elsősorban Donald Trump amerikai elnök mandátumának első hónapjai, a katalán válság és az észak-koreai rakétakísérletek kerültek a figyelem középpontjába, de sokan aggódtak a brexit kimenetele és a klímaváltozás miatt is.

Az még a múlt év meglepetése volt, hogy a hetvenedik évét betöltő amerikai milliárdos, Donald Trump nyerte meg az amerikai elnökválasztásokat, és nagy várakozások előzték még a januárban elkezdődött mandátumának első hónapjait. Ismert, hogy az üzletember az „America first”, vagyis Amerika az első jelmondattal szerezte meg a választók bizalmát, és talán ez az egyetlen ígérete, amihez jelenleg is tartja magát.

Donald Trump mandátuma első napjaitól azon volt, hogy országát kivonja olyan nemzetközi szerződésekből, amelyek szerinte fölöslegesek országa számára. Felmondott egy fontos szabadkereskedelmi szerződést, kilépett a klímaváltozásról szóló egyezményből, októberben pedig bejelentette, országa kilép az UNESCO-ból. Legutóbbi sokkoló döntése pedig az volt, hogy az Egyesült Államok áthelyezi nagykövetségét Izrael tulajdonképpeni fővárosába – amelyet azonban nemzetközileg nem ismernek el – Jeruzsálembe.

Brexit: sokan bánják

Franciaország ugyancsak elnökválasztással hívta fel magára a világ figyelmét. Az Európa-párti, 39 esztendős Emmanuel Macron legyőzte ellenjelöltjét, a szélsőségesen nacionalista Marine Le Pent. Ezzel a győzelemmel sikerült egyébként első ízben „távol tartania” az Elysée Palotától a két nagy párt, a Szocialista Párt és a Nicholas Sarkozy által alapított Republikánus Párt képviselőit.

Az Európai Uniót sokkszerűen érte 2016-bann a nagy-britanniai népszavazás eredménye is, amelynek során a többség a szigetország unióból való kilépése mellett döntött. Idén azonban kiderült, ez igencsak elhamarkodott lépés volt, a brexitet már a megszavazói közül is igen sokan bánják, mert ezzel nem csak az unió, de maga Nagy-Britannia is igen sokat veszít. A brexit természetesen hátrányosan érinti a Nagy-Britanniában dolgozó román munkavállalókat is. Az idei év a „válóperes tárgyalás” éve volt, sok ideig nem sikerült megegyeznie a feleknek, csak december 8-án jutott megállapodásra London és Brüsszel.

Észak-Korea – nukleáris hatalom?

A Közép-Kelet idén is forrongott. Júniusban Riad és szövetségesei megszakították a kapcsolatot Katarral, amelyet szélsőséges iszlamisták támogatásával vádoltak, illetve azzal, hogy túlságosan is közel áll a szunnita Szaúd-Arábia legnagyobb térségbeli ellenlábasához, a síita Iránhoz.

Észak-Korea az egész világ tiltakozásai ellenére folytatta rakétakísérleteit, ugyanakkor végrehajtotta hatodik kísérleti atomrobbantását is – mindegyik közül a legerősebbet. Ennek nyomán egyébként november végén az észak-koreai, Kim Dzsong-un vezető nukleáris hatalomnak minősítette országát. Állítása szerint az újabb rakétatípussal Észak-Korea elérheti az Egyesült Államok bármely övezetét.

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump reagálása szintén sokkolta a világot, mivel kijelentette: támadás esetén „teljes mértékben megsemmisíti” Észak-Koreát.

Népirtás a világ legüldözöttebb népcsoportjában

Mianmarban – eredeti nevén Burmában – augusztus 25-én szabadult el az erőszak, amikor a rohingya militánsok rátámadták a kormányerőkre. Válaszként a hadsereg a buddhista milíciával közösen tisztogatásba kezdett. A menekültek beszámolója szerint falvaikat megszállták a katonák, mészárlást rendeztek és felgyújtották a házaikat.

A rohingyákat a világ legüldözöttebb népcsoportjaként tartják számon, körülbelül 1,1 millióan élnek Mianmarban, az ország keleti részén található Rakhine államban, ahol évtizedek óta folyamatosak a konfliktusaik a buddhistákkal.

A rohingyák a muszlimok – főként perzsa és arab kereskedők – leszármazottjának vallják magukat, akik generációkkal ezelőtt telepedtek le Mianmarban. A mianmari kormány hontalanként kezeli őket, és az állampolgárságot is megtagadják tőlük. Szigorú korlátozásokat vezettek be a rohingyák mozgásszabadságára, egészségügyi ellátására, oktatására és az egyéb alapszolgáltatásokra is.

A kormányerők akciói miatt legalább 640 ezer rohingya hagyta el Mianmart és menekült a szomszédos Bangladesbe. Az ENSZ népirtásról beszél.

Szavaztak a katalánok

Októberben Katalóniára figyelt a világ. Az autonóm régióban 2017. október 1-jén népszavazást rendeztek a Spanyolországtól való elszakadásról. Előzetesen mind az alkotmánybíróság, mind a kormányfő több alkalommal is törvénytelennek minősítette a népszavazást. A spanyol rendőrség nyílt erőszakkal próbálta a népszavazást megakadályozni: a több szavazóhelyiséget bezárt, elrabolta az urnák egy részét és több millió szavazólapot. A szavazóhelyiségek felé tartó emberek közül több százat súlyosan megsebesített.

2017. október 27-én a katalán parlament 72 igen, 10 nem, 2 tartózkodás mellett kikiáltotta Katalónia függetlenségét, az erről szóló határozatot azonban Carles Puigdemont katalán elnök azonnal fel is függesztette. A nem elszakadáspárti ellenzék kivonult a parlamentből, így ők nem adtak le szavazatot.

Válaszként a spanyol szenátus érvényesítette az 1978-as spanyol alkotmány 155. cikkét, amely lehetővé teszi, hogy a spanyol kormány közvetlenül irányítsa az autonóm Katalóniát. Madrid elmozdította a katalán kormányt, feloszlatta a regionális parlamentet és újabb regionális választásokat hívott össze, amelyek nyomán a szeparatista alakulatok kényelmes fölényre tettek szert. Carles Puigdemont katalán elnök Brüsszelbe menekült a felelősségre vonás elől.

Megdőlt Mugabe hatalma

November 21-én megdőlt Nicolae Ceausescu meghitt barátjának, a 93 éves Robert Mugabénak 37 évig tartó diktatúrája, miután elveszítette a hadsereg és saját pártja bizalmát is. Helyét eddigi alelnöke, Emmerson Mnangagwa vette át.

December kilencedikén az egész világ megkönnyebbülten vette tudomásul, hogy hosszas harcok után sikerült legyőzni az Iszlám Államot. Szíriában a szélsőségesek  elveszítették naz általuk elfoglalt területek legnagyobb részét, december elején azonban visszafoglalták az Irak északnyugati övezetében lévő Idleb tartományt. Katonai szakértők szerint a radikális dzsihádista szervezet továbbra is veszélyt jelent.

A #metoo-jelenség

A világ számos országába begyűrűzött a Harvey Weinstein-sokk. A hollywoodi producert filmsztárok közül többen is szexuális zaklatással vádolták.

A szexuális zaklatások leleplezésének „járványa” aztán átterjedt a világ számos országába is, a film és színház világa mellett átfogta a sajtót, a politikai életet is, harminc-negyven éves történetek kerültek felszínre ebből az alkalomból.

Klímaváltozás

A környezetváltozás évtizedek óta súlyos társadalmi problémát jelent, amelyet azonban – a szakemberek figyelmeztetései ellenére – a politikai döntéshozók egy része nem vesz komolyan. A klímaváltozásban Donald Trump sem hisz, ezért országa kilépett a 2017-ben aláírt Párizsi Szerződésből.

A klímaváltozás következtében világszerte jelentős károkat okoztak a hurrikánok, az árvizek, az erdőtüzek. Meteorológusok szerint 2017 minden bizonnyal ott lesz a legmelegebb három esztendő között.