Kifogásolta a marosvásárhelyi utcanevek kétnyelvűségére vonatkozó határozatokat Lucian Goga, Maros megye prefektusa.

Lucian Goga az MTI-nek nyilatkozva csütörtökön elmondta: a törvény által előírt feladatát teljesítette, amikor ellenőrizte, hogy az önkormányzati határozatok megfelelnek-e a törvényi követelményeknek, és a kétnyelvű utcanévtáblákra vonatkozó határozatok egyike sem ment át a törvényességi szűrőn. 

A prefektus hozzátette: hivatala mintegy két héttel ezelőtt jelezte a kifogásait Marosvásárhely önkormányzatának, és 30 napos határidőt szabott a hibák kijavítására. Megjegyezte: többek között azt jelezte, hogy a közigazgatási törvény csak a településnevek és az intézménynevek kétnyelvű feliratozását írja elő azokon a településeken, ahol valamely kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. A jogszabály az utcanevek kétnyelvűségére nem vonatkozik.

A prefektus reményét fejezte ki, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat visszatér a korábbi döntésére, és kiküszöböli a jelzett hibákat. Hozzátette: különben kénytelen lesz a közigazgatási bíróságtól kérni a határozatok megsemmisítését.

A marosvásárhelyi önkormányzat október 26-án két határozatot fogadott el az utcanevek kétnyelvűsítésére vonatkozóan. A Szabad Emberek Pártja (POL) által kezdeményezett tervezet az utcanevek magyar fordításának a kihelyezését írja elő, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által benyújtott tervezet pedig az utcanévbe emelné be a magyar elnevezést is. Amint az RMDSZ elmagyarázta: ez azt jelentené, hogy például a Tineretului (Ifjúság) utcának nemcsak a fordítása kerülne az utcanévtáblákra, hanem az utca nevét változtatnák meg Tineretului - Ifjúság utcára, és ez kerülne be az okmányokba is. Mindkét párt megszavazta a másik kezdeményezését is, így az önkormányzati testület mindkét javaslatot elfogadta. 

Vass Levente parlamenti képviselő, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke az MTI-nek nyilatkozva csütörtökön úgy vélekedett: a prefektus nevetséges érveket hozott fel az utcák általuk javasolt átnevezésével szemben. Többek között azt az érvet tartotta nevetségesnek, hogy az így hosszabbá váló utcanevek nem fognak elférni a személyi okmányokon. 

Mark Christian Hermann, a POL önkormányzati képviselője a Krónika című napilapnak nyilatkozva kijelentette: nem fogják visszavonni a határozatot, készek kiállni mellette a közigazgatási bíróságon, és ha Romániában nem sikerül érvényt szerezniük az igazuknak, akkor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

Romániában az önkormányzati törvény 2001 óta írja elő a többnyelvű feliratozást azokon a településeken, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. A törvény csak a településnevek és az intézménynevek többnyelvű kiírásának a kötelezettségét írja elő, az utcanevekről nem rendelkezik. Románia azonban 2008-ban olyan formában ratifikálta az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, amelyben vállalta, hogy a hagyományos kisebbségi helyneveket is használja, amelyek mellett - szükség esetén - a hivatalos elnevezéseket is feltünteti. A charta szakértői a 2012-ben készített Románia-jelentésben külön kitértek arra, hogy a helynevek alatt nemcsak a településnevek értendőek. Konkrét példaként említették, hogy nem elégséges az utcák román megnevezése után odaírni a magyar "utca" szót, az utca nevét is ki kell írni a kisebbség nyelvén. 

Marosvásárhelyen az 1990-es etnikai konfliktusok által gerjesztett kivándorlási hullám nyomán került kisebbségbe a magyarság, amely a 2011-es népszámláláson az összlakosság 43 százalékát tette ki.