Téves az a megközelítés, hogy Kereskényi Gábor pert nyert egy nyelvi jogot védő civil szervezet ellen, „és legyőzte a kétnyelvűséget” – jelentette ki a Maszolnak Horváth Anna.

Az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnökét a Szatmárnémetiben előállt visszás helyzet kapcsán kerestük meg. A Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ugyanis bírósági úton szerette volna a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezésére kötelezni a szatmárnémeti polgármestert és a helyi tanácsot, ám a nagyváradi táblabíróság az intézkedést megtagadó polgármesteri hivatalnak adott igazat.

A polgármester a pert nem állíthatta le

Horváth Anna emlékeztetett: a közigazgatási pert Kereskényi Gábor elődjének, Dorel Coicának a mandátuma idején indította el a Cemo, és Szatmárnémeti polgármesterének nem állt módjában leállítani. Hangsúlyozta azt is: az RMDSZ együttműködik a nyelvi jogokat védő civil szervezetekkel, az építő jellegű kritikát is elfogadják. „Ettől a szemléletmódtól a CEMO eltávolodott, mert nem vette figyelembe a fenti szempontot” – jelentette ki.

Az ügyvezető alelnök elmondta, Kereskényi Gábor nem vádolható azzal, hogy semmit nem tett tanácsosi, polgármesteri mandátuma alatt a kényelvűségért. „A polgármester eddig kezdeményezéseinek köszönhetően mondható el Szatmárnémetiről, hogy azon kevés Székelyföldön kívüli városok egyike, ahol ha csak tizenvalahány százalékban is, de elindult a kétnyelvűsítési folyamat” – magyarázta.

Horváth Anna leszögezte azt is: az nyelvi jogokat védő civil szervezetek és az RMDSZ nem egymás ellenfelei. „Jelenleg a közigazgatást szabályozó törvénykezés az ellenfelünk, ezen próbálunk a parlamentben módosítani” – tette hozzá. Szerinte helye van a kétnyelvűséget az önkormányzatokon számon kérő pereknek is, mert a romániai törvényszékeknek ki kellene mondaniuk: a nyelvi chartát ratifikáló törvény ugyanolyan értékű jogszabály, mint a közigazgatási törvény.

Horváth Anna elmondta, Szatmárnémetiben, Marosvásárhelyen elindult, s várhatóan Kolozsváron is el fog indulni a kétnyelvűsítési folyamat. A folyamat során azonban kényes kérdésekre is választ kell adni. „A kolozsvári Mihai Kogălniceanu utca például számunkra Farkas utca, és a charta előírása szerint a kisebbségek nyelvén a történelmi megnevezést kell használni. Ezt konkrét törvényes előírásokkal kell szabályozni, hogy az adott településen egyik közösséget se sértse” – magyarázta.

„Coica hagyatéka miatt járatja la a Cemo Kereskényit?”

Az ügyben pénteken állásfoglalást adott ki a Szatmár megyei RMDSZ is, amely szerint lejárató kampány indult el Kereskényi Gábor személye ellen. A közlemény emlékeztet: a Cemo 2016 márciusában beadvánnyal fordult Szatmárnémeti akkori polgármesteréhez abból a megfontolásból, hogy a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését tanácsi határozatban rögzítse az önkormányzat.

Dorel Coica akkori polgármester a civil szervezetnek adott válaszában azt írta: Romániában nincs hatályban olyan törvény, amely arra kötelezné a polgármestert és az önkormányzatot, hogy kihelyezze a kétnyelvű utcanévtáblákat. „Ezt az állapotot oldotta volna fel az RMDSZ azon törvénykezdeményezése, amely többek között a nyelvhasználati küszöb csökkentését is tartalmazta és amelyet nemrég utasított el a képviselőház” – olvasható az állásfoglalásban.

A közlemény felidézi: mindezek után polgármester-váltás történt Szatmárnémetiben, Kereskény Gábor lett a város polgármestere. A Szatmár megyei RMDSZ érthetetlennek nevezi, hogy a júniusi önkormányzati választást követően miért próbált a Cemo ugyanazon év novemberében törvényszéki úton igazságot keresni ügyének.

„A CEMO nem Kereskényi Gábor tevékenysége miatt perelt, hanem Coica válaszát követően. Kereskényi tehát egy olyan perrel találta szemben magát, amelyet elődjének tevékenységére, a Coica által kiadott válaszra alapoztak, ám amelyet megszüntetni nem tudott, hiszen a per megszüntetését csakis a felperes tehette volna meg. Ugyanez a helyzet a fellebbezés esetében is, hiszen ezt sem a polgármesteri hivatal kezdeményezte, hanem maga a Cemo” – részletezi a közlemény.

Az állásfoglalás szerint felmerül a kérdés: Kereskényi Gábornak, az önkormányzat hivatalos, törvény előtti felelősséggel felruházott képviselőjének szántszándékkal pert kellett volna veszítenie, hogy érvényt nyerhessen egy olyan külső követelés, amelyet elődjével szemben fogalmaztak meg? „Hangsúlyozzuk, hogy nem a kétnyelvű utcanévtáblák szükségességét vonjuk kétségbe, hanem a Cemo Szatmárnémetiben elindított akciójának formai kérdéseit” – szögezi le az RMDSZ-szervezet.

A közlemény emlékeztet arra is, hogy az előző polgármester mandátuma alatt kihelyezett 4 kétnyelvű utcanévtábla az RMDSZ nyomására történt. Kereskényi Gábor vezetése alatt 18 tábla kihelyezésére van tanácsi határozat, illetve az általa vezetett hivatal tervei között szerepel a történelmi város utcáinak 19-20. században használatos régi magyar neveinek a kihelyezése, valamint a további utcák kétnyelvű feliratozása.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy Szatmárnémetiben az első kétnyelvű utcanévtábla Kereskényi Gábor kezdeményezésére helyezték ki 2006-ban, valamint arra is, hogy alpolgármesteri mandátuma alatt sikerült minden városi közintézményt kétnyelven feliratozni.

„Örvendünk annak, hogy a civil szférát is foglalkoztatja a kétnyelvű utcanévtáblák helyzete, és szívesen fogadunk bármilyen építő jellegű megnyilvánulást e téren. Közös célokat akarunk érvényesíteni, ám ezek eléréséhez olyan eszközökhöz kell folyamodnunk, amelyek nem hozzák szkizofrén helyzetbe a magyar polgármestereket, akiknek egyrészt harcolniuk kell a román törvények hiányosságaival, valamint sok esetben az állami intézmények, kormányhivatalok ellenállásával, másrészt pedig saját közösségükön belülről érkező bizalmatlan megnyilvánulásokkal kell, sajnos egyre többször, peres úton megbirkózniuk” – olvasható az állásfoglalásban.

A Szatmár megyei RMDSZ közölte: nyilvánosan meghívják a Cemo képviselőit, hogy helyszínen tájékozódjanak szatmárnémeti sajátosságairól, illetve párbeszédet folytassanak a helyi kétnyelvű utcanévtáblák kapcsán, amely alkalommal elkísérik vendégeiket a magyar feliratokkal rendelkező helyekre Szatmárnémetiben.