banner_LYJAJgUi_banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_whe5WvtP_banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Egyelőre fellélegezhetnek azok, akik távhővel fűtik a lakásukat

Egy évvel elhalasztotta a kormány annak az előírásnak a gyakorlatba ültetését, amely a távhőszolgáltatóknak nyújtott önkormányzati szubvenciókat érinti. A 196/2016-os törvény idevonatkozó részének alkalmazását a munkaügyi minisztérium egy rendelettel kitolta, így az az előírást, hogy csak a kiszolgáltatott fogyasztó kaphat fűtéstámogatást, 2019 április elsejétől lép hatályba.

A munkaügyi minisztérium azzal az indokkal lépett, hogy az önkormányzatok nincsenek felkészülve arra, hogy a távhőszolgáltatóktól megvonják a szubvenció formában nyújtott támogatást. Ha ez bekövetkezne, hatalmasat nőne a távhő ára, amely a szubvencióval sem kevés. Csíkszeredában például egy gigakalória hőenergia előállítása 447,90 lejbe kerül, ebből a lakosságnak a szubvenciónak köszönhetően 250 lejt kell ezért fizetnie.

A jelenlegi gyakorlat az, hogy függetlenül attól, hogy a helyi szolgáltató milyen áron termelte meg és szállította a távhőt, a költségekből az önkormányzatok általában kisebb-nagyobb részt vállalnak, így sokszor a fogyasztó nem is tudta, hogy a távhő jóval drágább, mint amennyit ő fizet érte. Az önkormányzatok szubvenció formájában, közvetlenül a termelőnek juttatják el a támogatást. Az év elején elfogadott 196/2016-os törvény, amelynek 2018. április elsejétől kellett volna életbe lépnie, megszünteti ezt a gyakorlatot. Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnöke, Nagy-Bege Zoltán szerint erre azért lenne szükség, mert a jelenlegi eljárás nem veszi figyelembe, ki szorul rá a támogatásra és ki nem: a távfűtéses rendszert olyan személyek is igénybe veszik, akiknek például több ezer lejes jövedelmük van, tehát ők is a szubvencionált áron jutnak távhőhöz. Másrészt Nagy-Bege Zoltán szerint a jelenlegi gyakorlat diszkriminálja azokat, akik leváltak a távfűtésről, és saját kazánnal oldják meg a fűtést: ők már nem szubvencionált áron jutnak hőenergiához, hanem teljes áron vásárolnak meleget.

Hangsúlyozta, az általános szubvenció helyett az önkormányzatoknak a sebezhető fogyasztókat kellene támogatnia 196/2016-os törvény értelmében. A törvény továbbra is megengedi a fűtéspótlékot, amelyet a fogyasztó maga kérhet az önkormányzattól jövedelme nagyságától függően.

Nagy-Bege: a szaktárca sincs felkészülve

Megkeresésünkre Nagy-Bege Zoltán elmondta, valahol érthető, hogy halasztották a 196/2016-os törvény előírásának gyakorlatba ültetését, hiszen a kormányt és az önkormányzatokat egyaránt felkészületlenül érte a jogszabály. A kormánynak a törvény módszertanát kellett volna elkészítenie, amelyre nem került sor. A módszertan feladata lett volna például megszabni, hogy egyáltalán ki minősül sebezhető fogyasztónak és ki nem. "A munkaügyi minisztériumban már most neki kell fogniuk a módszertan kidolgozásának, hogy 2019-ben ne arról tárgyaljunk ismét: nem vagyunk felkészülve, így képtelenek vagyunk alkalmazni a törvényt" - mondta az ANRE alelnöke.

Hozzátette, az önkormányzatoknak szintén már most el kell kezdeniük alternatívákban gondolkodni, mert nem lehet a végtelenségig fenntartani egy veszteséges rendszert, márpedig sok városban a távhőszolgáltatás rengeteg pénzt emészt fel, több tízmillió lejt egy fűtési szezonban, ahelyett, hogy költségkímélő megoldásokba fektetnének.

A szakember elmondta, amennyiben a törvény hatályba lép, a távhőrendszeren lévő fogyasztók közül nem mindenki fog támogatást kapni, hiszen nem mindenki fog sebezhető fogyasztónak minősülni. Az érintettek nagy valószínűséggel a nagy árak miatt inkább az egyéni gázkazánokat fogják előnybe részesíteni és leválnak a távhőrendszerről.

A távhőrendszer hatalmas veszteségei a maradt fogyasztókat nagyban érinteni fogja. Nagyváradon az önkormányzat például  évente körülbelül hárommillió eurónyi lejjel kénytelen támogatni a hőenergia-előállítást, ezenkívül további négy és félmilliót emésztenek fel a különböző veszteségek, tehát évente hét-nyolcmillió euróba kerül a városnak a távfűtés.  A távfűtési rendszeren keletkező hiány az elavult infrastruktúra miatt 32 százalékos.

"A leválásokkal egyre kevesebb fogyasztó között kell elosztani a veszteségeket, ami azt jelenti, hogy ismét nőni fog a hőenergia egységára. És csak fokozódni fog ez a lehetetlen helyzet, egyre nehezebb lesz fenntartani az egyre gazdaságtalanabb rendszert. Az önkormányzatoknak már most el kell gondolkodniuk azon, hogy melyik az a lehetséges változat, amelyet fel tudnak vállalni" - figyelmeztetett Nagy-Bege Zoltán.

Elmondta, első lépésként meg kell oldani, hogy a hőfogyasztást mindenki egyénileg mérhesse, ez pár várost, például Kolozsvárt leszámítva, nincs megoldva. A szakember elmondta, enélkül nem lehet majd 2019-től támogatást folyósítani a távhővel fűtő családoknak. Meglátása szerint megoldás lehet az önkormányzatok számára az is, ha például a lépcsőházakban kis hőközpontokat szerelnek fel, vagy ha pár tömbházat szolgál ki egy központ. A lényeg a hatékonyság és a minél kevesebb veszteség. Hozzátette, mindehhez uniós források is igénybe vehetők. "A legfontosabb, hogy mindenkiben tudatosuljon, a veszteséges rendszer kiküszöbölése nem odázható míg a világ és egyáltalán nem is éri meg, tehát megoldást kell találni a rendelkezésre álló két év alatt" - mondta az ANRE alelnöke.

banner_5wMnizP8_webbanner_300x250.gif
banner_LsIDgb8C_webbanner_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?