Másodjára már elutasítóan véleményezte a szenátus közigazgatási szakbizottsága kedden azt a tervezetet, amely hivatalos ünneppé nyilvánítaná március 15. a magyarok számára.Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint még nincs minden veszve.

Ugyanaz a szakbizottság júniusban még elfogadásra javasolta az RMDSZ törvénykezdeményezését, olyan körülmények között, amikor a kormánypártoknak nagy szükségük volt a szövetség voksaira a posztjáról önként lemondani nem hajlandó Sorin Grindeanu akkori miniszterelnök leváltásához. A tervezetet az RMDSZ kérésére október 16-án utalta vissza a szenátus plénuma a szakbizottsághoz, miután a szövetség úgy értékelte: most már nincs meg a törvény elfogadásához szükséges többségi támogatás.

„Azzal, hogy a szenátus közigazgatási bizottsága a nacionalista hangulatkeltés hatására nem merte felvállalni a március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító tervezetünket, még nem dőlt el végleg a törvénykezdeményezésünk sorsa. Tény, hogy az ellenzék és egyes médiaorgánumok részéről elhangzott magyarellenes megnyilvánulások hatására ma a parlamenti pártok mindegyike elzárkózott javaslatunktól, de arra törekszünk, hogy kitartó párbeszéddel oldjuk a törvénytervezetet övező megmerevedett, feszült hangulatot” – nyilatkozta Cseke Attila.

A szenátor elmondta, három hete az RMDSZ azért kérte a szenátus plénumában, hogy a jogszabálytervezetet küldjék vissza a szakbizottságokba, mert egyértelművé vált, hogy feltétlenül indokolt további párbeszédet folytatni a kezdeményezésről. Hozzátette, az RMDSZ-frakció az elmúlt három hétben az összes román politikai párt frakciójával párbeszédet kezdeményezett, egy alakulat kivételével, amelynek szenátoraival jövő héten találkoznak.

„Ismételten elmondtuk, hogy a március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító törvénytervezetünk nem sérti a román többség érdekeit, hogy ez az ünnep a szabadság eszméjéről szól. Hangsúlyoztuk, hogy az egyes ellenzéki politikusok által terjesztett álinformációkkal ellentétben március 15-én senki, sem román, sem magyar, sem osztrák ember nem halt meg harcban, hogy csúsztatás azt állítani, hogy a március 15-én kezdődött forradalom követeléseit tartalmazó 12 pont miatt tört ki háború a románok és magyarok között. A találkozókon ugyanakkor arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a törvénytervezet kapcsán nem szabad abba a hibába esni, hogy a jelen korunk politikai elvárásaival tekintünk vissza az 1848-49-es eseményekre” – fogalmazott az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője. 

Következik a plénum

Cseke Attila kifejtette, a közigazgatási bizottság volt az egyik jelentéstévő testület a törvénykezdeményezés esetében, a másik az emberi jogi bizottság. A szakbizottsági munkálatokat követően ismét a szenátus plénuma elé kerül a jogszabály, majd végső döntéshozóként a képviselőház tárgyalja.

„Az elmúlt időszakban ismételten bebizonyosodott, hogy pillanatok alatt lehet kisebbségellenes hangulatot kelteni Romániában, amelyet aztán hetek, hónapok munkájába telik lebontani kitartó párbeszéddel. Törvényünket június végén politikai csatározások eszközéül használták fel a többségi pártok, azóta vált érzékennyé a téma Romániában. Azt megelőzően senki sem tekintette kényes kérdésnek március 15-ét, ezt igazolja, hogy Románia több állam- és kormányfője ünnepelt velünk éveken át.  Az RMDSZ a parlamenti procedúra hátralévő részében is minden lehetőséget megragad majd a párbeszédre, akár egyénileg, akár szakbizottságokban, akár a frakciókat megkeresve újból és újból válaszolni fogunk a felmerülő kérdésekre” – hangsúlyozta Cseke Attila.