Nagy Zsolt: „Az igazságtalansággal harcolni fogok a végletekig”
Nem kíván politikai tisztségeket vállalni, de tanácsokat továbbra is adna a politikusoknak Nagy Zsolt. Az RMDSZ volt ügyvezető alelnöke, kampányfőnöke és minisztere, aki két év és kilenc hónap után szabadult a börtönből, egy pénteki sajtóbeszélgetésen beszélt a terveiről, és tekintett vissza az elmúlt évek vele kapcsolatos történéseire.
Rövid és középtávon nem kíván politikai tisztséget vállalni – jelentette ki pénteken, Kolozsváron a Maszol kérdésére Nagy Zsolt. Az RMDSZ volt ügyvezető alelnöke, egykori távközlési miniszter a börtönből való szabadulása után két héttel egy sajtóbeszélgetésen osztotta meg a gondolatait újságírókkal. „Annak, hogy nem kívánok aktívan politizálni, vannak személyes okai is. De a romániai társadalom jelenlegi hangulatában nem tenne jót annak a politikai szervezetnek, amelynek keretében politizálni kívánnék” – magyarázta.
Hozzátette azonban, hogy politikai, közéleti kérdésekkel továbbra is szándékában áll foglalkozni, tanácsaival ezután is segíteni szeretné az RMDSZ-t. Emlékeztetett arra, hogy névleg a mai napig elnöke az Erdély Televíziót működtető Janovics Jenő Alapítványnak, és megtörténhet, hogy valamikor ismét el fogja látni az ezzel járó feladatokat. „Nem fogom maga ráerőszakolni senkire. Csak jelzem, hogy ötleteim, terveim vannak. Hogy mikor s milyen formában fogom ezeket megvalósítani, arra még nem tudok válaszolni” – jegyezte meg.
Nagy Zsolt kérdésünkre azt is elmondta, továbbra is az üzleti szférában kíván tevékenykedni szabadúszó tanácsadóként, akárcsak az elítélése előtti években. „A partnereim jó része már jelezte, hogy várnak. Többen közülük a börtönben is felkerestek” – jelentette ki.
Tovább fog harcolni az igazáért
Az RMDSZ volt politikusa azt is leszögezte: tovább fog harcolni az igazáért. Romániában minden jogorvoslati lehetőséget kihasznált, de a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága asztalán van az egy beadványa, amelyben a méltányos igazságszolgáltatáshoz való jogának a sérülése miatt panaszolta be a román államot.
Nagy Zsolt elmondta: úgy töltötte le a rá kirótt börtönbüntetést, hogy a mai napig nem ismerhette meg az ellene használt bizonyítékok némelyikét, a bíróság nem hallgatta meg az általa javasolt tanúk egy részét, rosszul fordították románra a más nyelven folytatott beszélgetések leiratát. Hozzátette, hogy míg büntetését töltötte, négy olyan határozatot hozott a román alkotmánybíróság, amelyek gyakorlatilag azt igazolták, hogy nem lett volna szabad őt elítélni.
Mellette szól négy alkotmánybírósági határozat
Az egyik határozat arról szólt, hogy a hírszerző szolgálat (SRI) által lehallgatott beszélgetések nem használhatók bizonyítékként a büntető perrendtartás során, mert a SRI nem nyomozószerv. „Az ellenem bizonyítékként használt lehallgatásokat mind a SRI végezte, beleértve a lefordításukat és az átiratok elkészítését is” – emlékeztetett.
Egy másik alkotmányossági döntés szerint a hatalommal való visszaélés bűncselekménye akkor forog fenn, ha az elkövető elsődleges jogszabályokat (törvényeket, kormányrendeleteket) sért meg és kárt is okoz. Nagy Zsolt emlékeztetett, hogy az úgynevezett posta-ügyben egy kormányhatározat, vagyis egy másodlagos jogi norma megsértésével vádolták, a károkozás vádja pedig fel sem merült.
A harmadik alkotmánybírósági határozat szerint egy kormány tagjait nem lehet vizsgálni egy sürgősségi kormányrendelet meghozatalának körülményeit illetően. „Igaz ugyan, hogy ez a sürgősségi rendeletekről szól, de a taláros testület határozatának expozéjában benne van, hogy minden egyes adminisztratív döntésre vonatkozik” – részletezte Nagy Zsolt.
Egy negyedik alkotmánybírósági határozat a Velencei Bizottság véleményére hivatkozva statuálta azt, hogy csak számottevő kár okozása esetén alkalmazható a hatalommal való visszaélés vádja.
Miért ítélték el Nagy Zsoltot?
A volt távközlési minisztert 2014 januárjában egy postaépület jogtalan elidegenítése miatt hivatali hatalommal való visszaélés miatt ítélték négy évi felfüggesztett börtönbüntetésre. 2015 januárjában a 2005-2006-os stratégiai privatizációk ügyében kapott újabb - ezúttal már letöltendő - négyéves börtönbüntetést. Az összevont büntetésekből 982 napot töltött le, amikor a jó magaviselete miatt szabadulhatott.
A vádhatóság szerint Nagy Zsolt stratégiai privatizációs ügyekben adott ki bizalmas információkat külföldieknek magánosításra váró állami vállalatokról. Az ügyészség hazaárulással is vádolta a minisztert, ezt a vádat azonban ejtette a bíróság. Az RMDSZ volt politikusa ártatlannak vallotta magát, és azt hangoztatta: nincs közvetlen bizonyíték ellene, az ügyészség csak mások lehallgatott telefonbeszélgetései alapján következtetett bűnösségére.