banner_xRg6ZFl6_Koldok_970x250.gif
banner_30Cewl4A_Copy of 1_300x250.gif

Markó Attila válasza Nagy Zsoltnak: „Továbbra sem hiszek a román igazságszolgáltatásban”

A romániai titkosszolgálatok és az ügyészség összefonódására utaló jeleket sorol fel Markó Attila a szerkesztőségünkbe eljutott nyílt levelében, amelyben a volt parlamenti képviselő a Nagy Zsolt nemrégiben közzétett állásfoglalásában felvetett problémákra reagál.

Mint ismert, Markó Attila jelenleg Magyarországon tartózkodik, és nem térhet vissza Romániába, mert letartóztatnák. Nagy Zsolt volt távközlési miniszter a börtöntüntetését tölti, egy olyan bűnvádi per eredményeként, amelynek végén egy erősen megkérdőjelezhető ítélet született.

Nyílt levelében Markó Attila a közkegyelmi, illetve a büntetőjogot módosító tervezetről szóló viták kapcsán elöljáróban megjegyzi: „a cirkusz jellege, annak alakulása, a valós és lényeges kérdések elkendőzése, a szekértáborok közt egyre mélyülő szakadék egyértelműen azt mutatja, hogy itt mindkét oldal elsősorban az igazságszolgáltatás és a titkosszolgálatok fölött gyakorolt hatalmának megerősítéséért illetve átvételéért küzd”.

A Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásának ügyéven felfüggesztett börtönre ítélt volt képviselő megjegyzi, hogy az említett tervezetekről zajló vita hevében senki sem beszél a román igazságszolgáltatás és a román büntetőjog valós és tényleges állapotáról, a titkosszolgálatnak és a korrupcióellenes ügyészségnek a bírósági eljárásokra gyakorolt befolyásáról és nyomásáról, a senki által nem korlátozott „nemzetbiztonsági lehallgatásokról”, a leszámolás céljából megrendelt és gyártott dossziékról, a SRI-DNA „közös akciócsoportjairól”.

Markó Attila szavai szerint ezek a kérdések lassan már tíz éve „emésztik”, amióta az ügyészség korrupciós ügyet kreált a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásából. „Nem akarok vádaskodni, nem fogok szidni senkit (…). Ha egy Sebastian Ghiță nevű médiasztárnak alapvetően közös bulik és nyaralások felidézésével már sikerült egy kicsit megrengetni a rendszert, akkor ezek itt alább is megérnének minimum egy tényfeltárást”.

A volt képviselő a továbbiakban felsorol néhány olyan eseményt és körülményt, amelyek meglátása szerint a titkosszolgálatok és az ügyészség összefonódására utalhatnak. Elsőként azt, hogy a Mikó-perben addig húzódott a tárgyalás, amíg a bírónő szülési szabadságra kényszerült, a bírócsere pedig a per teljes további folyamatát meghatározta. Ez amiatt történt, hogy a feljelentő Benedek Leventét utolsó tanúként három egymást követő tárgyalásra hiába idéztek be tanúvallomást tenni. „Valahol, valakik úgy szervezték, hogy ne hozzák át a börtönből, ahol büntetését töltötte (…) Kinek és miért volt érdeke addig tolni az ügyet, amíg ki nem jelölték az új bírót, és akinek megjelenésével egyidejűleg feltűnt az utolsó tanú, majd a soron következő tárgyaláson ki is mondták az ominózus három éves börtönről és a visszaállamosításról szóló ítéletet?” – teszi fel a kérdést Markó.

A volt képviselő felidézi, hogy Benedek Levente feljelentőnek az alapfokú döntésről több mint egy nappal az ítélet megfogalmazása és kihirdetése előtt tudomása volt. Emlékeztet arra, hogy november 21-én kérték az előzetes letartóztatását az úgynevezett Bica-ügyben, pedig az ominózus kártérítési bizottsági ülésen nem volt jelen, és távollétének bizonyítékai a vádhatóság nyomozati anyagában is szerepelnek. „És most az egyszer vádolok – nevekkel: Dănuț Volintiru és Gheorghe Popovici ügyészek törvényt és kötelességet szegtek és visszaéltek hatalmukkal azáltal, hogy ártatlanságom tudatában alaptalanul kérték az előzetes letartóztatásomat” – olvasható a nyílt levélben.

Markó Attila emlékeztet arra is, hogy az ügyészek a bizonyítékok és a sorozatos kérései ellenére sem ejtették a vádat. „Kik és milyen hatalom birtokában húzták-nyúzták a vádak azonnali ejtését 2014. december elejétől 2015. április 10-ig – addig, amíg egy újabb vádiratot nem gyártottak?” – fogalmaz a volt képviselő, aki azt sem tartja véletlennek, hogy miközben 2014. november 24-re várták a Mikó-ügy jogerős döntését, november 20-án beidézték a Bica-ügyben. „Ráadásul úgy, hogy a Bica-ügy meghallgatásán, november 20-án éjjel, a Mikó-ügy ismeretében, Popovici ügyész a valakik által biztosított felsőbbrendűségi érzésének és hatalmának tudatában kaján vigyorral odaszólt nekem: „da’ văd că aveți treabă, domnu’ Markó...” (nahát, látom, hogy van dolga rendesen, Markó úr...)” – idézi fel az akkor eseményeket a volt képviselő.

„Lassan bebizonyosodik, hogy rengeteg esetben politikai megrendelésre készültek korrupciós ügyek, és kerültek börtönbe emberek” – jelentette ki a Transindexen hétfőn ismertetett ETV-interjúban Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a közkegyelmi, illetve a büntetőjog módosításáról szóló tervezetek kapcsán nem zárja ki a diverzió lehetőségét. Ennek célja a politikus szerint az lehet, hogy ne foglalkozzanak az emberek, a titkosszolgálatokkal, az ügyészséggel „és az egész cirkusszal”, ami itt az elmúlt hónapokban kialakulni látszott. „Mert azért abból, ami kiderült, ha annak csak a fele vagy a negyede igaz, akkor is az látszik, hogy a jogállamiságtól meglehetősen messze van Románia, hisz lassan bebizonyosodik, hogy rengeteg esetben politikai megrendelésre készültek korrupciós ügyek, és kerültek börtönbe emberek. Arról nem is akarok beszélni, hogy halt meg olyan ember, akiről lassan ki fog derülni, hogy a teljes ügy, amit ellene indítottak, az politikai megrendelésre készült. Ezt el kellett valamivel fedni, és erre kiváló volt ez a közkegyelem-történet, ha ezt diverzióként használta valaki” – fejtette ki Kelemen Hunor.

Levelében Markó Attila további gyanús eseményeket is felsorol, azzal a megjegyzéssel, hogy a fenti történetek mindegyikére van bizonyítéka: ügyészi iratokban, periratokban, blogbejegyzésekben – részben már közzétette ezeket korábban is. Szerinte ezekről a kérdésekről és a Nagy Zsolt által is felsorolt esetekről beszélni kell – anélkül, hogy bárki is kétségbe vonná a korrupcióellenes küzdelem jogosságát és fontosságát.

„Alkotmánybírósági döntéseket igenis be kell iktatni a törvénybe, a joggyakorlat nem tehet úgy, mintha azok nem is léteznének. Igenis rendet kell tenni a román büntetőjog háza táján, még akkor is, ha egyesek ezt másképp látják. (…) Semmilyen morális joguk nincs kritikát megfogalmazni azoknak, akik épp a jelenlegi állapotok törvényen felül álló haszonélvezői, és akik épp a jelenlegi állapotokból és jogállamiságtól idegen összefonódásokból fakadóan élnek vissza a joggal, törvényességgel, hatalommal – bármennyire is láthatatlan az. Sokan tudjuk mindezeket, de legtöbben mégis hallgatnak. Mert beszélni erről ma nem népszerű” – zárul Markó Attila levele.

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?