banner_iN7jIpst_CA_webbanner_970x250.gif
banner_dRprRixD_CA_webbanner_728x90.gif
banner_Uh7uQhAd_CA_webbanner_300x250.gif

Jól megy sorunk? Csak külföldi zöldséget, gyümölcsöt eszünk

Az Európai Unióban több mint 2,8 millió hektáron termesztenek gyümölcsöt, 2,1 millió hektáron pedig zöldséget. Románia rosszul teljesít.

Az Eurostat nemrégiben közzétette a tagországok „profilját” a zöldség- és gyümölcstermesztés szempontjából – Románia, az unió hetedik országa a lista valamennyi fejezete esetében igen rosszul teljesít. A legtöbb gyümölcsöt 2016-ban Spanyolországban termesztették: 942 ezer hektárt erre a célra fordítottak. A zöldségtermesztés szempontjából viszont Olaszország az éllovas: mintegy 420 ezer hektárt vetettek be különféle zöldségfélékkel.

Lengyelország maga is az élen jár a gyümölcstermesztésben: az Európai Unió almatermésének 25 százaléka ebből az országból származik. Lengyelország ilyen tekintetben lekörözi Olaszországot és Franciaországot, amely csak az uniós almatermés 19,6 illetve 14,5 százalékát biztosítja. De a lengyelek 29,3 százalékkal a cseresznyetermesztés tekintetében is jól állnak uniós szinten, megelőzik a 11,9 százalékot elérő Spanyolországot, továbbá a 11,2 százalékos valamint a 9,9 százalékos Magyarországot. Igaz, a cseresznyetermesztés tekintetében Románia 8,2 százalékkal az ötödik helyen áll, kevéssel megelőzve a 7,9 százalékos Görögországot.

Az epertermesztés tekintetében 31,6 százalékkal Spanyolország vezet, de Lengyelország 17,4 százalékkal a második helyen áll, megelőzve a 12 százalékos Németországot.

Ízletes – de sehol sincsen

Az tény, hogy a román paradicsom igen ízletes – ám uniós szinten Románia ilyen tekintetben sincs sehol, jóllehet a talaj- és klímaviszonyok igencsak kedvezőek e zöldségféle szempontjából. Az unió paradicsomtermésének 35,5 százalékát viszont Olaszország adja, megelőzve a 28,2 százalékos Spanyolországot. A listán Portugália 9,1, Görögország 5,5, Hollandia 4,8 százalékkal van jelen, de Lengyelország, ahol az időjárási viszonyok nem kedveznek a paradicsomtermesztésnek maga is 4,7 százalékot ért el.

Az uborkatermesztés szempontjából Románia szintén távol áll az élvonaltól, amelyet 28,1 százalékkal Spanyolország vezet – a lengyelek viszont itt is a második helyet foglalják el 20,1 százalékkal, megelőzve a 16,5 százalékos Hollandiát. Répatermesztésben viszont 14,7 százalékkal a hollandok vezetnek a 12,9 százalékos Nagy-Britannia és a 11,5 százalékos Németország előtt.

Románia – nettó élelmiszer-importőr?

A mezőgazdaságáról egykor híres Románia ma már almát és cseresznyét a lengyelektől importál, őszibarackot az olaszoktól, epret a spanyoloktól. A zöldségfélék tekintetében a romániai piacokon olaszországi paradicsomot, spanyolországi uborkát és tököt, lengyelországi répát lehet vásárolni.

Románia egyébként jelentős mennyiségű agráripari terméket importál. Tavaly a behozatal értéke meghaladta a 6,5 milliárd eurót, ami példátlan összegnek számít. A deficit az agrár-élelmiszeripari szektor esetében megközelítette az 560 millió eurót. A csaknem 560 millió eurós deficit egyébként hatszor nagyobb a 2015-ben jegyzett hiánynál.

2016-ban az 5,95 milliárd eurós élelmiszerexport ugyan 3,8 százalékos növekedést jelzett 2015-höz képest – csakhogy az import ugyanakkor 11,8 százalékkal növekedett. A búza esetében már jobb a helyzet: Románia 2016-ban mintegy 7 millió tonna kenyérgabonát exportált, ami 1,14 milliárd eurós bevételt jelentett. Ezzel a búza magasan vezet a romániai agrár-élelmiszeripari exportban.

Románia tavaly 44 millió euróval több péksüteményt importált, mint egy évvel korábban. A behozatal a túró- és sajtféleségek esetében is 39 millió euróval növekedett, baromfihúsnál pedig a növekedés meghaladta a 15 millió eurót.

Kapcsolódók

Kimaradt?