Jelentősen megnőne a hulladékszállítási díjszabás, ha életbe lépik az Országos Hulladékkezelési Terv (PNGD).

A hazai hulladékgazdálkodási hiányosságok miatt indított uniós kötelezettségszegési eljárások nyomása miatt és, hogy 2020-ig teljesíteni tudják az 50 százalékos szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó elvárást, a környezetvédelmi minisztérium honlapján közvitára bocsátotta az Országos Hulladékkezelési Tervet. Ezt a szaktárca megrendelésére egy magáncég készítette el, amely azonban nem vette figyelembe a megyék sajátosságait és hulladékgazdálkodásra vonatkozó beruházásait és terveit.

​A közvitán lévő országos terv többek között előírja, hogy Brassó megyében 90 millió euróból építenének egy hulladékégetőt, amelynek építési költségeihez Kovászna és Hargita megye 15–15 millió euróval kellene hozzájáruljon. A létesítmény megépítését követően pedig a két székely megye hulladékának egy részét ebbe az égetőbe kellene szállítani, ami egyrészt hatalmas többletköltséggel járna, amit a lakosságnak kellene kifizetnie, másrészt teljesen felborítaná a megyék hulladékgazdálkodási rendszerét – mutatott rá a Maszol érdeklődésére Ambrus József, a Kovászna Megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület (ADI SIMD) vezetője.

Az igazgató kifejtette, szüksége van az országnak egy új hulladékkezelési tervre, de abban bíznak és azért lobbiznak, hogy az Országos Hulladékkezelési Tervet ne a meghirdetett formában fogadják el, mivel az a megyei hulladékkezelési rendszerek összeomlásához és a szolgáltatás drágulásához vezetne de sérelmezik, hogy annak elkészítésekor nem konzultáltak a megyék szakembereivel. Ambrus József hozzátette, hogy a hazai hulladékgazdálkodási szervezetek föderációja ezekben a napokban tárgyal a problémáról a környezetvédelmi minisztériummal és bemutatják módosító javaslataikat.

A Kovászna megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület például rendelt egy hatástanulmányt, amely rávilágít, hogy az Országos Hulladékkezelési Terv se gazdaságilag se jogilag nem helyes. Meglátásuk szerint az Országos Hulladékkezelési Terv kidolgozásakor figyelembe kell venni azt is, hogy mekkora a lakosság anyagi tűrőképessége és úgy kell megoldani a problémát, hogy az emberek nem kelljen még többet fizetniük. Ambrus József szerint a hulladékégető megépítése kényelmes megoldás lenne, de nagyon sokba kerül a kivitelezése és működtetése.

A háromszéki szakember rámutatott, hogy Kovászna megyében jövő hónapban indítják be a 82 millió lejből megépített, korszerű és az egész megyét kiszolgáló 16 hektáros lécfalvi hulladékkezelő központot. Ennek a létesítménynek a működtetését versenytárgyaláson az ECO Bihor vállalat nyerte el, és vele egy adott hulladékmennyiség kezelésére kötöttek szerződést. Ha a brassói hulladékégetőbe kell majd szállítani a szemét egy részét, akkor felborul a háromszéki rendszer és a lécfalvi lerakót működtető cégnek nem biztos, hogy megéri a létesítmény működtetése és szerződésszegés miatt pert indíthat a Kovászna megyei Hulladékgazdálkodási Egyesület ellen.

Ambrus József véleménye szerint a brassói hulladékégető építéséhez szükséges 15 millió eurós Kovászna megyei hozzájárulás töredékéből olyan fejlesztéseket lehetne elvégezni Háromszéken, hogy saját rendszerben tudnák teljesíteni az 50 százalékos szelektív hulladékválogatási elvárást.

Brassó megye önkormányzata sem szeretné, ha a megye területén kellene megépíteni az évi 114 ezer tonna hulladék elégetését biztosító létesítményt. Adrian Gabor, a Brassó megyei tanács alelnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: szeptemberben írják ki a versenytárgyalást a Brassó megyei hulladékgazdálkodási tervre, amely nagy vonalakban megfelel majd az országos tervnek is, de nem szeretnék, hogy a hulladékégető megépüljön. A Hargita megyei hatóságok sem támogatják az Országos Hulladékkezelési Tervet, mert tetemesen megnövelné a költségeket, ha Brassó megyébe kellene szállítani a Hargita megyei hulladékot.