Pénteken és szombaton Sepsiszentgyörgyön és Árkoson szervezik a VII. Székelyföldi Vadásztalálkozót.

A Kovászna Megye Tanácsa, Sepsiszentgyörgy Önkormányzata, a Vadászati Kulturális Egyesület és a Vadon Egyesület által szervezett nagyszabású eseményen olyan programokra kerül sor, amelyek a vadászat szépségéről és élményeiről szólnak és olyan fajta vadászatot népszerűsítenek, amely által a vadászat társadalmi elfogadottsága pozitív irányba alakul – mutatott rá kedden Demeter János.

A Vadon Egyesület ügyvezetője kifejtette: az utóbbi években azt tapasztalták, hogy mások intenzív munkát folytatnak a vadászat befeketítésére, ezért fontos feladatnak tartják ennek ellensúlyozását. Hozzátette: idén is folytatják a tavaly elkezdett vadászakadémiát, amely révén erősíteni szeretnék a székelyföldi vadásztársadalom szakmai színvonalát.

A háromszéki önkormányzat elnöke, Tamás Sándor emlékeztetett, hogy a székelyföldi vonatkozású rendezvényt évek óta vándortalálkozóként közösen szervezik Hargita és Maros megyével. Hozzátette: „Az erdélyi és székelyföldi vadásztársadalom évszázadok óta komoly vadászati kultúrával rendelkezik. Jó példa a sepsiszentgyörgyi Sárkány Árpád életútja, aki a vadászati kultúra egyik leglelkesebb terjesztője, az egyik legnagyobb európai vadászati cég vezetője”. Tamás Sándor szerint el szeretnék oszlatni a vadászatról szóló negatív véleményeket, és hangsúlyozni annak sportszerű vonatkozását is, amelyre kiváló tájékoztatást nyújt például a Miért vadászunk? című előadás is.

A vadászat kényes kérdéseit érintik

Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke pénteken a romániai vadászkultúra nemzetközi megítéléseiről tart értekezést. „Romániában a vadászoknak nincs okuk az ünneplésre. Európa-szerte talán itt a legrosszabb a vadászok megítélése, itt érték el egyedül azt, hogy négy év alatt hat vadfajnak a vadászatát sikerült betiltani, így nem vadászható a siketfajd, a hiúz, a barnamedve, a vadmacska, a farkas és a szarvas.” 

Sárkány szerint "vissza kell térni a normalitáshoz", mert óriási konfliktusok vannak. Fogy a tűrőképessége azoknak az embereknek, akik naponta, akaratuk ellenére kapcsolatba kerülnek a nagyvadakkal. A vadászoknak nincs jogosultságok közbelépni az ilyen esetekben, nem tudják kordába tudták tartani a települések közelében csatangoló, háziállatokra, vagy éppen emberre támadó vadakat. „Ma már nekünk, vadászoknak a medvéhez annyi közünk van, mint a gólyához: vagyis semmi”- fejtette ki Sárkány Árpád.

A szakember szerint Romániában a becslések szerint 7000- 7500 barnamedve él, az állomány 49,7 százaléka a három székely megyében. Kovászna megyében 980 fősre becsülik a medveállományt, miközben a terület 270 medve számára tud optimális feltételeket biztosítani.

Sokan visszaadnák a vadászterületeket

Az Abies Hunting vadászati cég tulajdonosa szerint korábban a több száz hektáron gazdálkodó vadásztársaságok legalább egy medvére kaptak kilövési engedélyt. Egy külföldi vadász pedig annyit fizetett a trófeáért, hogy abból egy évig tudták fedezni a vadak takarmányozását és kifizetni a vadkárokat. Sokan fontolgatják, hogy visszaadják a vadászterületeket, mert elvették az egyetlen bevételi forrásukat. A háromszéki önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nehezen sikerült kiharcolni, hogy helyiek kapják meg a vadászterületeket a saját erdejükben, ezért nem kizárt, hogy háttérben azt szeretnék, hogy anyagilag ellehetetlenítsék ezeket a társaságokat és újra a más megyékből érkező vadászok tegyenek kezet ezekre a területekre.