Lássuk a medvét! – nagyvadas platform lesz Bukarestben

A román fővárosban szervezik meg június 8–10. között a nagyvadak és ember együttélésével foglalkozó európai uniós platform negyedik regionális műhelymunkáját, az EU vadászegyesületekért és fajmegőrzésért felelős szövetsége (FACE) és a Természetvédelmi Világalap (WWF) szervezésében.

A résztvevők a nagyvadakkal kapcsolatos problémák kezelésének jó gyakorlatait osztják meg majd meg egymással. A találkozón beszél majd a székelyföldi medvetámadásokkal kapcsolatban gyakran szót emelő Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is, aki legutóbb június 6-án vett részt az An EU Action Plan for nature, people and the economy konferencián, amelyen ezt a kérdést tárgyalták. A rendezvényen részt vett Frans Timmermans, az EB alelnöke is – közölte Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata. 

Törvény van, de nem tudják alkalmazni

Borboly Csaba elmondta, hogy Romániában gyors és hatékony intézkedésekre van szükség, mivel a medvék száma mintegy ezerrel növekedett, naponta történnek medvetámadások, a közbiztonság egyre romlik. A megyeelnök felvázolta, hogy a nagyvadak ügyét nem az emberek életterének szemszögéből kezelik az Unióban, ráadásul Romániában azok a személyek, akiket vadkár ért, nem kapnak kártérítést a Natura2000-es program keretében, holott az Unió lehetővé teszi, és lenne is rá pénz, hektáronként akár 200 euró. Ez a kártérítés szerinte a vadkárok rendezésében is segítene, legalábbis enyhítené a problémát.

A hozzászólók hangsúlyozták: nincs egységes megoldás a problémák kezelésére, mert mindegyik tagállamban különböző gondokkal küszködnek a vadállatok és az ember konfliktusa kapcsán. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a romániai helyzet kivételesnek számít, aminek a megértéséhez tapasztalatcserére és párbeszédre van szükségük más országok döntéshozóinak és szakembereinek. Az EU-s cselekvési terv sikeres gyakorlatba ültetéséhez szükség van mindegyik tagállam egyedi helyzetének a vizsgálatára, hangzott el a konferencián. Ennek érdekében hatékonyabb kommunikációt és tájékoztatást szorgalmaztak, illetve a közösségek és az érdekeltek bevonását a megoldáskeresés folyamatába. Ugyanakkor egy olyan platform létrehozását javasolták az érintettek számára, amely ember és medve közti konfliktusok menedzselésére dolgoz ki módszert.

A felszólalásra válaszolók kiemelték az önkormányzatok szerepét ebben a kérdésben, ugyanis ezek a legfontosabb szereplők a cselekvési terv gyakorlatba ültetésében, így több hatáskört kell biztosítani számukra ezen a területen. Mint elhangzott, a legnagyobb probléma az, hogy bár törvény van rá, nincsenek menedzsmenttervek a környezetvédelmi projektek kezelésére.

Bukarestben a „székely medvékről”

Brüsszel után tehát a héten Bukarestben is foglalkoznak a témával, és alkalom lesz ismét felhívni a figyelmet nemcsak a romániai, hanem a Hargita megyei helyzetre is. Borboly Csaba szerint most már Brüsszelből is kezd látszani, mekkora a baj a nagyvadak miatt Romániában, és úgy látja, uniós szinten is kezdik felfogni, mennyire nincs rendjén az, ami a székely falvakban történik, hogy a medvék településekre látogatnak, emberéleteket veszélyeztetnek és egyre több kárt okoznak.

Borboly Csaba a nagyvadak kilövési kvótájával kapcsolatban márciusban egyeztetett Ctibor Kocmannal, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának Romániáért és Szlovákiáért felelős felügyelőjével. Egyetértettek abban, hogy a nagyvadak védelmének a közös akaraton és elfogadáson kell alapulnia. 

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?