A múlt héten elfogadott törvénymódosítás a magyar nyelvet ismerő személyzet alkalmazásán keresztül lehetőséget biztosít a teljes körű anyanyelvű kommunikációra a kórház személyzete és a páciens között, ilyen értelemben bővül az anyanyelv használatának a lehetősége – közölte szerdán az RMDSZ.

A szövetség azzal kapcsolatban foglalt állást, hogy az erdélyi Identitás Szabadságáért Jogvédő Csoport (AGFI) kedden félrevezetőnek és károsnak nevezte a nyelvi jogok bővülésének "ünneplését" a romániai egészségügyi törvények módosításával kapcsolatban. Érvelésük szerint a módosítások nem rendelkeznek a kisebbségekhez tartozó páciensek anyanyelven történő ellátásának biztosításáról, mindössze a kisebbségek nyelvét beszélő szakemberek alkalmazását teszik kötelezővé ezekben az intézményekben.

Közleményében az RMDSZ leszögezte: következetesen kitart a nyelvi jogok alkalmazása és bővítése mellett. „Munkánk szerves része ennek a törekvésnek parlamenti és esetenkénti kormányzati megvalósítása. A választások után most a parlamentben van lehetőségünk a törvényalkotásban előrelépni. A romániai politikai környezet nem mindig ad lehetőséget a jogok bővítésére, sőt az utóbbi években a visszaszorítás, korlátozás időszakát éltük meg. Ezért nagy lépés ez a mostani, még akkor is, ha egyeseknek kevésnek is tűnik” – olvasható az állásfoglalásban.

A közlemény emlékeztet: az RMDSZ törvénymódosítása szerint az egészségügyi és szociális intézményekben kötelesek lesznek magyar nyelvet ismerő szakszemélyzetet alkalmazni annak érdekében, hogy a magyar anyanyelvű betegeknek lehetősége legyen a teljes körű anyanyelvű asszisztenciára. Ugyanakkor a törvény alkalmazási módszertana pontosan határozza majd meg, milyen szakembereket kell a kórházi és szociális intézményeknek alkalmazniuk ahhoz, hogy a beteg teljes körű, anyanyelven történő szolgáltatást kapjon ezekben az intézményekben.

Ezért az RMDSZ szerint a minisztériumnak úgy kell kidolgoznia az érintett intézmények működési módszertanát, hogy figyelembe veszi ennek a törvénymódosításnak az előírásait, nevezetesen az anyanyelvet ismerő személyzet alkalmazására vonatkozó előírásokat. Ez a kötelezettség szerepel expressis verbis a törvény szövegében – szögezi le a közlemény.

Az állásfoglalás szerint míg a kolozsvári független jogvédő szervezet által hivatkozott 46/2003-as törvény 8. cikkelye csak azt írja elő, hogy ha a páciens nem tud románul, az információkat anyanyelvén kell tudomására hozni, az RMDSZ által kezdeményezett törvénymódosítás a magyar nyelvet ismerő személyzet alkalmazásán keresztül lehetőséget biztosít egy teljes körű anyanyelvű kommunikációra a kórház személyzete és a páciens között, ilyen értelemben bővül az anyanyelv használatának a lehetősége.

"Egymást segítsük, ne egymásnak tegyünk keresztbe"

Ez az RMDSZ szerint teljesen új lehetőséget nyit mindazon hátrányos helyzetű rászorulóknak, akik a kiszolgáltatottságuk miatt szociális szolgáltatásokat vesznek igénybe. Így például az öregotthonokban, a gyerekotthonokban vagy akár a szociális munkások által biztosított szolgáltatások alkalmával is anyanyelven igényelhető a szolgáltatás az állami intézményekben. Ezért fontos a módszertan kidolgozásakor figyelemmel kísérni a megszerzett jogok életbe ültetését, amely akár előírhatja a szakszemélyzet felkészítését nyelvtanfolyamok szervezése által – fogalmaz az állásfoglalás.

„Kétségkívül sok még a tennivaló nyelvi jogaink bővítése és alkalmazása terén. Most is összefogásra van szükség, nem pedig egymásra mutogatásra. Arra, hogy kezdeményezéseinkkel egymást segítsük, ne egymásnak tegyünk keresztbe. Érdekünk közös, hogy a minket megillető jogokat maradéktalanul alkalmazzák, ezáltal pedig méltósággal élhessünk Romániában” – zárul a közlemény.