A frakciókban jelenleg zajlik a belső vita a nyelvi jogokat és a szimbólumhasználatot rendező törvénymódosító tervezetről, amelynek elfogadását az RMDSZ a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodás szakítópróbájának tekinti – tudtuk meg Korodi Attilától. A képviselőházi frakcióvezetőt a március 15-ét  hivatalos ünneppé nyilvánító jogszabályról is kérdeztük.

Az RMDSZ a héten iktatta a március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánító törvénytervezetet. Látja-e esélyét annak, hogy jövő március 15-ig a szokásos törvényhozási procedúra szerint a döntőház plénumáig jusson ez a jogszabály?

Igen, elvileg semmi akadálya annak, hogy egy éven belül a tervezetünk a döntő ház, azaz a képviselőház plénuma elé kerüljön. Ha valakik el akarják nagyon húzni a döntést, akkor a képviselőház bizottsági szintjén jegelhetik, de gyakorlatilag az egy év az bőven elég, hogy a parlament döntéshelyzetbe jusson.

És mi a valószínűsége annak, hogy el is fogadja ezt a tervezetet a parlamenti többség?

Tervezetünknek vannak pozitív előzményei, a Romániában élő tatár közösség például törvény által szavatolt módon megtarthatja a nemzeti ünnepét. Figyelembe kell azonban venni, hogy amikor egy ilyen jellegű magyar igény került terítéke a parlamentben, először mindenki begörcsöl. A vitát más irányba viheti el a tény, hogy több mint egymilliós közösség vagyunk, ami egy kritikus tömeg, ezért ezt a kérdést kicsit másképp értelmezik a román parlamenti pártok.

Ha pedig a törvény hatályba lép, akkor március 15-én a magyar alkalmazott hiányozhat a munkahelyéről?

Igen, ha ezt igényli a munkaadójától. A törvénytervezetünk szerint, ha ez az igénylés megtörtént, a munkáltatónak kötelező elfogadnia. Tehát nem a munkáltatónak a döntésén múlik, hanem a munkavállalónak az igényén, hogy március 15. számára szabadnap legyen.

Ezt a napot be kell-e pótolni?

Ha hivatalos munkaszüneti nap, akkor a munkavállalónak nem kell bepótolnia.

Korábban egy sajtóbeszélgetésen Kelemen Hunor szövetségi elnök kijelentette: március végéig az RMDSZ több olyan tervezetet készít elő, amelyek a nyelvi jogokat és a szimbólumok használatát rendeznék, és amelyek elfogadása szakítópróbája lehet a parlamenti együttműködésnek a kormánypártokkal. Konkréten milyen tervezetekről van szó?

Nem több jogszabályon, hanem egyetlen, átfogó törvénytervezeten dolgozunk, amely több törvényt is módosítana elsősorban a nyelv- és szimbólumhasználat területéről, voltaképpen a utóbbi években tapasztalt kisebbségjogi problémák megoldására ad jogi keretet. Ez a tervezet tulajdonképpen már elkészült, ezután a frakciókon belüli viták, javítások következnek. Tartalmát nem szeretném részletezni, mielőtt ezt a belső vitát le nem folytatjuk. A tervezetet akkor ismertetjük, amikor a részleteit „házon belül” nagyon precízen leszögeztük, és a beterjesztés előtt állunk. Nem szeretnénk olyan helyzetbe hozni másokat, hogy előre fogalmazzanak meg véleményt arról, amit még nem láttak. Túl fontos ez a kérdés ahhoz, hogy látatlanban, előre vitázzunk róla.

Gondolom, hogy a tervezet elkészülte után egyeztetnek róla a kormánypárti frakcióval, és a szakítópróba az lesz, hogy sikerül-e bár egy ígéretet kicsikarni az elfogadásukra. Így képzelték el?

A kormánypártokkal kötöttünk egy parlamenti együttműködési megállapodást. Ebbe egyértelműen belefoglaltuk azt, hogy megtörténik a nemzetközi egyezményekben, és főleg az Európa Tanács által elfogadott egyezményekben vállalt kisebbségvédelmi kötelezettségeknek megfelelő jogharmonizáció. Rengeteg visszás helyzet van most Romániában ezen a téren, a tervezetünk pedig egyértelműen ezekre ad választ. Együttműködési megállapodásunk életképessége tehát azon múlik, hogy sikerül-e a partnerekkel megegyezni a tervezet elfogadásáról.

Időközben megalakult egy parlamenti albizottság, amely kimondottan a magyar kisebbség ügyeivel foglalkozik. Mi a fő feladata ennek a testületnek?

A múlt héten megalakult az emberjogi bizottság romaügyi albizottsága is, amely a roma kisebbség ügyeivel foglalkozik. A kezdeményezők szándékai szerint ezek a testületek elsősorban vitafórumok, amelyek a viták következtetéseit leszűrve felvállalnak törvénymódosító javaslatokat. Tehát ez az albizottság a frakciónkénál szélesebb spektrumban tud háttértámogatást nyújtani egy-egy magyar közösséget érintő kérdésben, előzetes vitákat tud tartani.  Ennek látom rövid távon a hasznát, erejét, de előbb ki kell próbálni, mert eddig még ilyen albizottság nem létezett.

A kormánypártokkal kötött megállapodás szerint az ülésszak közben minden héten a parlamenti frakciók egyeztetnek, ezen a héten volt-e ilyen egyeztetés és miről?

Minden hétfőn találkozunk, és átbeszéljük azokat a tervezeteket, amelyek a héten a parlament napirendjére kerülnek. Ezen a héten például abban egyeztünk meg, hogy a Gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézet állami finanszírozást kapjon. Az erről szóló törvénymódosítást a héten már el is fogadta a parlament, már csak az államfőnek kell kihirdetnie.