A nyelv- és szimbólumhasználat problémájának március végi rendezése lesz az RMDSZ és a koalíció parlamenti együttműködés szakítópróbája – jelentette ki Kelemen Hunor szövetségi elnök egy csütörtöki sajtóbeszélgetésen.

Március végéig kiderül, hogy miként életképese az RMDSZ együttműködése a szociálliberális kormánnyal – közölte Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke egy csütörtöki sepsiszentgyörgyi sajtóbeszélgetésen rámutatott, valójában ezután kezdődik az együttműködés, hiszen eddig a költségvetés elfogadásával volt elfoglalva a kormány, és ott elfogadták a szövetség néhány javaslatát. 

Kelemen Hunor elmondta, hogy az RMDSZ jelenleg dolgozik néhány törvénymódosítási tervezeten, amelyekkel a nyelv- és szimbólumhasználat problémáját szeretnék rendezni. Például a 20 százalékos küszöb ügyét szeretnék tisztázni, és törvénybe foglalni, hogy azokon a településeken ahol ez fölött van a nemzeti kisebbségek aránya kötelező-, ez alatt pedig lehetséges a nyelv- és szimbólumhasználat.

Emellett törvénybe foglalnák, hogy a közhivatalokban és dekoncentrált intézményekben – beleértve a prefektúrát is – érvényesüljön a többnyelvűség, lehessen többnyelvű formanyomtatványokat is használni. Hozzátette: külön beleírják a tervezetbe a prefektúrákat, hogy ne a kormány képviselőitől függjön, hogy betartják vagy sem a törvényt.

Kelemen Hunor elmondta, március végéig elkészítik ezt a törvénytervezetet, és ennek elfogadása lesz a szakítópróbája a kormánnyal való együttműködésnek. Emellett a tavaszi parlamenti ülésszakban fejlesztések területén lesznek az RMDSZ-nek javaslatai. Újságírói kérdésre, hogy mi történik ha a kormánykoalíció nem tartja be az együttműködésre vonatkozó ígéreteit, Kelemen Hunor azt válaszolta: mindig van B terv, de amíg az A terv működik, nem gondolkodnak máson.

A MOGYE-n történtek bizonyítják, hogy Románia nem jogállam

A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) teljes körű anyanyelvi oktatás bevezetéséről szóló újságírói kérdésről Kelemen Hunor kifejtette: jól mutatja, hogy Romániában nincs jogállam, hiszen nincs következménye annak, hogy egy törvényt 2012 óta nem tartanak be. Hozzátette: a mostani kormánnyal próbálják érvényesíteni a törvényt, hiszen kell legyen eszköze a kormánynak, hogy érvényesítse a törvényhozás akaratát és felülírja az egyetemi szenátus döntését.

Az RMDSZ nem hagyja szó nélkül a Wass Albert utcanév ügyében indított bűnvádi eljárást sem, mondta Kelemen Hunor, aki szerint nem tudja szavakkal minősíteni azt amit a háromszéki prefektus csinál. Rámutatott, hogy az egész erdélyi magyarságot nem lehet letartóztatni mert azért mert olvasott Wass Albert könyvet vagy hallott Wass Albertről.  A szövetségi elnök szerint nem tudni, hogy a prefektus mennyire önjáró, de vélhetően nem a PSD-től kapja az ötleteket, hanem máshonnan, ahová az RMDSZ-nek nincs bejárása.

Kimozdulhat a holtpontról a román-magyar államközi viszony

A román-magyar államközi viszony rendezése tekintetében, ma sokkal optimistább, mint egy évvel ezelőtt volt, mondta Kelemen Hunor. A szövetségi elnök emlékeztetett, hogy hétfőn Teodor Melescanu román külügyminiszter Budapestre látogat. Hozzátette: néhány hete erről a kérdésről beszéltek Szíjártó Péter magyar külügyminiszterrel, és az látszik: mindkét kormány érdekelt abban, hogy normalizálja viszonyát.

Minden területen javítani kell ezt a viszonyt, és bármilyen román-magyar államközi tárgyaláson szerepelnie kell a romániai magyar közösség dolgairól való beszélgetésnek is, de a határ menti együttműködésről, energetikai szektorról, mezőgazdaságról, környezetvédelemről is tárgyalni kell.

Az RMDSZ elnöke úgy véli: Romániának közép és hosszú távon a Visegrádi Négyek köré kell szerveződnie, mert Brüsszelben az uniós döntéshozatalban könnyebben tudná érdekeit érvényesíteni. Az ugyanis vicc, hogy Románia egyenrangú partnere lehet Franciaországnak vagy Németországnak, így a Visegrádi Négyek köré szerveződve tudná sikeresebben érvényesíteni érdekeit.

Kelemen Hunor úgy véli, a román egyesülés centenáriuma is meghatározza román-magyar viszonyt. Félő, hogy mivel az elmúlt száz évben nem tudták megépíteni az autópályákat, jövő évben erős nemzeti retorikával élik meg az egyesülés száz éves évfordulóját.