A Rügyezők furulyacsapata nyűgözte le leginkább a marosvásárheyi Postaréten, a Székely Vértanúk Emlékoszlopánál összegyűlt tömeget, hozzávetőlegesen 2-3 ezer embert a szerdai március 15-i megemlékezésen.

A kicsik forradalmi dalokat furulyáztak, énekeltek, és ahogy a műsorvezető, Kányádi Orsolya is megjegyezte, sokaknak kihullott a könny is a szeméből a meghatottságtól a hallgatóságban. Ugyancsak üdítően hatott a kezdet: a Magyar  Ifjúsági Egyeztető Tanács (MIET) Ifjúsági csődület megnevezéssel vonult végig az Ifjúsági Művelődési Háztól a Postarétig Kossuth-nótákat énekelve, Kostyák Márton zenekera által kísérve.

A Székely Vértanúk Emlékoszlopánál Oláh Dénes római katolikus főesperes kezdte meg a szónoklatok sorát. „Félárbócon a lelkemben a nemzet zászlaja” – fogalmazott a lelkész utalva a katolikus gimnázium működésének ellehetetlenítésére.

Sorin Grîndeanu román kormányfő üzenetét Nagy Zsigmond Maros megyei alprefektus tolmácsolta, míg Orbán Viktor magyar kormányfő gondolatait Lukács Bence Ákos, Magyarország csíkszeredai főkonzulja olvasta fel.

Magyarország kormányát Soltész Miklós képviselte, aki ünnepi beszédében az 1848-49-es forradalom és szabadságharc előzményeit ismertette, a székelyföldi eseményekre hegyezve ki történelmi visszatekintőjét. Szónoklatában többször is kitért a nemzetiségek békés együttélésére, arra, hogy a forradalmi kormány igyekezett olyan döntéseket és határozatokat hozni, hogy ne szítson a nemzetiségek között viszályt, arra törekedett, hogy ne okozzon sérelmet.

A szónok emlékeztetett, hogy a magyar szabadságharcnak horvát, szerb, osztrák, román, tiroli, stájer résztvevői is voltak, majd annak leverése után ők is üldözöttekké váltak. Soltész úgy fogalmazott: megengedhetetlen, hogy valaki, fölülről, saját érdekeit tartva szem előtt, mozgassa a szálakat. Megengedhetetlen, hogy a katolikus iskola igazgatóját meghurcolják, hogy a tanárokat, tanulókat, szülőket megfélemlítik. „Legyünk bátrak kiállni magyarságunkért, az együtt élő nemzetek békéjéért” – hangsúlyozta Soltész Miklós.

Végül Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat és az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke zárta a szónokok sorát. Szavai szerit az ünnep újból ráébreszt arra, hogy mekkora érték a szabadság, illetve, hogy könnyen veszélybe is kerülhet. „Ne feledkezzünk meg jogainkról és azokról, akiknek az életüknél is fontosabb volt a szabadság” – mondta a politikus, aki kitért arra is, hogy az utóbbi hónapokban a kisebbségi és az alapvető emberi jogainkért kell küzdenünk, nekünk vásárhelyi magyaroknak.

„Nem lehet teljes biztonság ott, ahol nem tartják be a törvényt, ahol nem hallgatják meg a másik felet, nincs biztonságban az, aki félelemben él, aki hagyja magát vallási hovatartozását megkérdőjelezni, magát megfélemlíteni” – mondta Péter Ferenc, aki próbatételnek nevezte a jelenlegi eseményeket, a Római Katolikus Teológiai Líceumért folytatott küzdelmet: ki tudunk-e állni magunkért, vagy hagyjuk, hogy eltiporjanak? – tette fel a kérdést.

A Postaréten tartott megemlékezésen a slam poetry műfajának jutott nagyobb szerep, fiatalok kortárs költők verseit adták elő, illetve Boros Emese és Fülöp Csongor előadása, majd koszorúzás  zárta az ünnepet.