Kettős ünnepet szerveztek szerdán Kézdivásárhelyen. Március 15-én a céhes város főterén gyűltek össze a felsőháromszéki magyarok, hogy leróják tiszteletüket a magyar forradalom hősei előtt. Ugyanakkor Kézdivásárhely megünnepelte 590 éves évfordulóját, első írásos említésének 610. esztendejét.

Húszéves hagyománynak megfelelően a kézdivásárhelyi ünnepség az iskolák, a falvak és a hagyományőrző csapatok felvonulásával indult. Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere beszédében rámutatott: ez az ünnep semmit sem vesztett aktualitásából, most is fel kell emelnünk hangunkat a zsarnokság ellen.

„Korlátozott az anyanyelvhasználatunk, állandó vita tárgyát képezik a jelképeink szabad használata, a hangjukat felemelő embereket meghurcolják és autonómiaigényünket asztal alá söprik. A földi valóságtól elszakadt Brüsszelben és Bukarestben megmagyarázzák, hogy milyen példásan rendezett a kisebbség sorsa Romániában”, sorolta Kézdivásárhely polgármestere.

Hozzátette: „emlékeztetjük a román hatalom képviselőit, ezt üzenjük Brüsszelnek: a magyar szabadságszerető nép, amely igényt tart a törvény által szavatolt jogaira, amiért Gábor Áronék a vérüket hullatták. Igényt tartunk egyházaink és közösségünk javaira, igényt tartunk arra, hogy jelképeinket használhassuk, igényt tartunk az önrendelkezésre” – zárta beszédét Bokor Tibor.

Ünnepi beszédében Tállai András, a magyar kormány parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára úgy fogalmazott: „Dicső példát adott minden eljövendő nemzedéknek Kézdivásárhely is. A magyarság örökös tisztelettel és hálával tekint Kézdivásárhely hőseire. Ma sem teszünk mást, határon innen és túl, mint hogy a szabadságot választjuk, az önrendelkezést. Sorsunkat illetően egyedül és kizárólag mi vagyunk az illetékesek. Őszintén hiszünk az összefogásban. Az együvé tartozásban. A szabad magyarságban. A hazában”, mutatott rá a magyar kormány államtitkára.

Kézdivásárhelyen a nemzeti ünnepet Beder Imre református lelkipásztor áldotta meg, majd a magyar és székely himnusz, valamint koszorúzás következett.