Eredetileg negatívan véleményezte a parlamenti kapcsolattartásért felelős minisztérium a büntetőjogot módosító 13-as sürgősségi kormányrendeletet, ám ezt a dokumentumot az igazságügyi tárcánál utólag megsemmisítették – állítja a korrupcióellenes ügyészség (DNA).

Mint korábban írtuk, a DNA magánszemélyek feljelentése alapján vizsgálni kezdte február elején a 13-as rendelet elfogadásának körülményeit. Az ügyészek kikérték az igazságügyi minisztériumtól a jogszabállyal kapcsolatos teljes dokumentációt, és kihallgatták a kormány több tagját. Kedden a DNA közölte: lezárja a nyomozást, mert nem merült fel korrupciós bűncselekmények gyanúja, más típusú bűncselekményeké azonban igen, ezért a legfőbb ügyészség hatáskörébe utalta az ügyet.

Hétfői közleményük szerint a korrupcióellenes ügyészek kiderítették, hogy a 13-as rendelet elfogadása előtt „feszült hangulatú” vita zajlott a parlamenti kapcsolattartásért felelős minisztérium és az igazságügyi minisztérium képviselői között. Ennek oka az volt, hogy az előbbi tárca negatívan véleményezte a rendeletet. A parlamenti kapcsolattartásért felelős minisztérium egyik fő kifogása az volt, hogy az előterjesztő nem indokolta meg a jogszabály sürgősségét.

A DNA szerint a kormány köteles lett volna figyelembe venni a negatívan véleményező minisztérium álláspontját, és vagy módosítani kellett volna 13-as rendeletet, vagy a parlamentre kellett volna bízni az elfogadását. Erre végül az ügyészek szerint azért nem volt szükség, mert sikerült meggyőzni a parlamenti kapcsolattartásért felelős minisztériumot, hogy bocsásson ki egy újabb – ezúttal pozitív – véleményezést.

Ezt a dokumentumot faxon küldték át január 31-én este az igazságügyi minisztériumhoz. Csakhogy a véleményezést megérkezése után meg nem nevezett személyek megsemmisítették, és az eredeti példány is eltűnt a parlamenti kapcsolattartásért felelős minisztériumból. A DNA közleménye szerint e huzavona miatt tolódott a január 31-i kormányülés időpontja az eredetileg tervezett 19.45-ről 21 órára.

A korrupcióellenes ügyészség megállapította, hogy az ügyben a következő bűncselekmények gyanúja merült fel: bűnpártolás, hamisítás, okiratok eltüntetése és megsemmisítése, bizonyítékok eltüntetése és megsemmisítése, a parlament és az elnöki hivatal félretájékoztatása.