A tél beköszöntével fokozottabb figyelmet kapnak a rászorulók, a hajléktalanok. Karácsony közeledtével pedig megsokasodnak a segítségre kinyújtott kezek. Sepsiszentgyörgyön ilyenkor civil szervezetek, baráti társaságok, magánszemélyek, intézmények is igyekeznek segíteni azoknak, akiknek nem jut az otthon melegéből. A sepsiszentgyörgyi Csíki negyedben a Sing Sing-ként ismert szociális tömbház első két emeletén található a város hajléktalan szállója, amely este 6 és reggel 8 óra között nyújt menedéket a mintegy 50 hajléktalannak.

Egy órával a kapunyitás előtt érkeztem a hajléktalan szállóra, és a bejáratnál lévő előtérben már 5 idős férfi csendben beszélgetve várakozott arra, hogy elfoglalhassa éjszakai szálláshelyét. A menedékhely működtetői, a Máltai Szeretetszolgálat képviselői készségesen fogadnak, és már nyitás előtt beengedik a hajléktalanokat, hogy a szálló társalgójában beszélgethessünk.

Békét, szeretetet és egy kis törődést szeretnének

Az 59 éves Keresztes Vilmos érdeklődésemre elmesélte, hogy négy éve lakik a sepsiszentgyörgyi hajléktalan szállón, miután 24 évnyi házasság után összeveszett feleségével és lakás nélkül maradt. Elmesélte, hogy eleinte Sepsiszentgyörgy utcáin hányódott és nem tagadja, hogy sokszor italozással töltötte idejét.

„Szívbeteg vagyok és havi 400 lejes betegnyugdíjat kapok. Ennyi pénzből nehéz megélni, és betegségem miatt nem is találok munkahelyet”, mondja a férfi, aki örvend annak, hogy bekerült a hajléktalan szállóra, ahol rendezett körülmények között töltheti az éjszakát, van fedél a feje fölött, reggel és este kap meleg teát és ételt, de mosnak rájuk és van tisztálkodási lehetőség is. Érdeklődésemre, hogy mit kíván karácsonyra, Keresztes Vilmos azt mondta: a Máltai Szeretetszolgálatnak kívánja, hogy kapjanak több támogatást, hogy jobban tudjanak segíteni a rászorulókon.

A 62 éves Gáll József szűkszavúan mesél arról, hogy miként került utcára. Elmondása szerint évekkel ezelőtt egy ideig a „regátban” dolgozott szőlőszedőként, majd hazatért annak ellenére, hogy Sepsiszentgyörgyön már nem volt se lakása, se munkahelye. „Idős ember vagyok és az én koromban már nem alkalmaznak. Még három évem van a nyugdíjig, addig sajnos nincs keresetem, nyáron idénymunkákból keresek valamit, de ilyenkor télen nagyon nehéz”, mondta Gáll József.

Elmondása szerint akkor került be a sepsiszentgyörgyi hajléktalan szállóra, amikor azt átvette a Máltai Szeretetszolgálat és ott megfelelő körülményeket alakítottak ki. „Karácsonyra boldogságot, békét, szeretetet és egy kis törődést kívánok az emberek részéről”, mondta érdeklődésemre az idős sepsiszentgyörgyi hajléktalan. 

Rendszert vittek a hajléktalanok életébe

A sepsiszentgyörgyi önkormányzat néhány éve a Máltai Szeretetszolgálatra bízta a hajléktalanszálló működtetését, amelyben a felújítás előtt hálátlan körülmények uralkodtak. Az intézményben nem voltak sem szakemberek, sem felügyelők, akik érdemben segíteni tudtak volna a rászorulókon, mondta el érdeklődésemre Tischler Ferenc. A Máltai Szeretetszolgálat országos főtitkára négy évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgy alpolgármesteri tisztségének átvétele utáni napokban látogatta meg a hozzá tartozó szociális intézményeket.

„Óriási meglepetés volt a Sing Sing, amelynek a neve is mutatja milyen körülmények uralkodtak”, mondta a volt alpolgármester, aki szerint a Csíki negyedi szociális tömbházban közel ezer ember élt legálisan vagy illegálisan, olyan körülmények között, ami veszélyes volt egészségükre. 

„Korábban úgy működött a szociális tömbház, hogy dzsungelharc elve alapján egy szobába beköltözött 5-6 férfi és nő, akik felügyelet nélkül laktak, nem volt mellettük szakember és saját elmondásuk szerint is évekig nem tudtak kilépni az alkoholmámorból, egyszerűen csak várták a következő napot. Ezt látva mondtuk, hogy ez nem hajléktalanszálló, ezt nem nevezhetjük intézménynek”, mondta Tischler Ferenc. Eldöntötték, hogy a Sing Sing épületében külön emeletet rendeznek be a férfiak és nők számára, és szabályok mellett adnak esélyt azoknak, akik valamilyen okból oda kerültek. „Célunk, hogy szakemberek segítségével esélyt adjunk a továbblépésre”, mondta a volt alpolgármester.

Önállóságra nevelik a hajléktalanokat

Négy évvel ezelőtt elkezdték külön felértékelni a családokat, személyre szabva megvizsgálták, hogy mit tudnak tenni azért, hogy az illető talpra álljon, ehhez természetesen szükség volt arra, hogy az érintettek is ki akarjanak lépni az adott állapotból. A Sing Sing-ben lakó családok felét sikerült átköltöztetni az Oltmező utcában épített szociális tömbházakba, ahol rendezett körülményeket biztosítottak a családoknak.

A többieket pedig elkezdték „kigondozni”, mondta Tischler Ferenc. Hozzátette, hogy a sepsiszentgyörgyi önkormányzat olyan programot indított, amely szerint egy évig albérletet biztosítanak a hajléktalanoknak, akiknek életét szakemberek irányítják, közösen meghatározzák a célokat, munkahelyet találnak számukra, megtanítják, hogyan gazdálkodjanak idejükkel és pénzükkel. Egy év után elengedik kezüket mert többségük már önállóan is meg tud élni, van legalább bérelt lakása vagy munkahelye, mondta a Máltai Szeretetszolgálat országos főtitkára.

A sepsiszentgyörgyi hajléktalan szálló vezetője, Szabó Róbert szerint vannak sikerélményeik, hiszen az elmúlt években 23 hajléktalant sikerült visszacsatolni a társadalomba, ezek egy része miután rendbe tette életét, visszafogadta családja, mások munkahelyet találtak, albérletben laknak, és a Máltai Szeretetszolgálat szakemberei továbbra is rendszeresen követik sorsuk alakulását, hogy szükség esetén segíteni tudjanak. Volt olyan idős ember is, akit öregotthonban helyeztek el. Minden esetben személyre szabottan keresik a megoldást, hogy be tudják azonosítani mi az ami hiányzik életükből, mi az amiért elcsúsztak.

Még mindig vannak, akik nem kell a menedékhely

Szabó Róbert szerint Kovászna megyében hivatalosan mindössze 16 hajléktalant jegyeznek a hatóságok, de valóságban számuk jóval nagyobb, csupán Sepsiszentgyörgyön közel 70 személyről tudnak. A hajléktalan szállón eddig legtöbb 51 hajléktalan keresett menedéket, de tudnak olyanokról, akik nem hajlandóak a menedékhelyen éjszakázni, mivel nem fogadják el az ottani szabályokat, ezért különböző elhagyott épületekben húzzák meg magukat.

„Őket is rendszeresen felkeressük az úgynevezett teajáratok keretében. Próbáljuk meggyőzni, hogy jöjjenek be a szállóra, mert ott rendszert viszünk az életükbe, könnyebben tudunk segíteni problémáikon ha felügyelet alatt vannak, be tudjuk szerezni a hiányzó irataikat, el tudjuk intézni a hivatali dolgaikat és elkezdhetjük kigondozni őket”, mondta Szabó Róbert.

A sepsiszentgyörgyi hajléktalan szálló vezetője szerint az intézményben működő szabályokat a Máltai Szeretetszolgálat, az önkormányzat és külföldi szakemberek közösen dolgozták ki. Hangsúlyozta, ezek valójában arra szolgálnak, hogy rendszert vigyenek a hajléktalanok életébe.

„Többet kaphatnak, mint a mindennapi céltalan séta az úton”, mondta az igazgató. Hozzátette: abban következetesek, hogy ittasan senkit nem engednek a menedékhelyre, de ez az elvárás is eredményre vezetett, mert sokakat sikerült leszoktatni az italozásról. Belépés után a hajléktalanok megfürödnek, ruhájukat megmossák, elfogyasztják ételüket, majd szocializálódó tevékenységeket szerveznek számukra, így filmnézéseket, társasjáték estéket, könyveket olvashatnak, de egy pályázat révén informatikai termet is berendeztek, ahol megtanítják a hajléktalanokat a számítógép és internet használatára.

Az emberi élet a legfontosabb

A Máltai Szeretetszolgálat országos főtitkára, Tischler Ferenc hangsúlyozta, hogy az embereknek, a társadalomnak elfogadóbbaknak kellene lenniük ezekkel az emberekkel szemben, főleg a téli krízisidőszakban, amikor az életük veszélyben van, hiszen ha kint alszanak, lehet, hogy másnap nem ébrednek fel.

„Nem szép látvány, ha valaki a parkban fekszik a padon, de nem biztos, hogy az illető hajléktalan. Fontos, hogy ilyen esetben azonnal hívják a közösségi rendőrséget, mert az illető megfagyhat”, mondta Tischler Ferenc, aki szerint olyan panaszokat is kaptak, hogy valaki bement egy üzletbe és büdös volt, és biztosan hajléktalan.

 „Nem szabad általánosítani, hiszen a menedékhelyen mosnak a hajléktalanokra, fürödnek és állandó orvosi felügyelet alatt vannak ezért nem biztos, hogy aki a padon fekszik vagy büdös az hajléktalan. Mindig is voltak és lesznek türelmetlen emberek, de ha látnak egy hajléktalant nem kellene megpecsételniük, akárki juthat erre a sorsra. Mi ezért folytatjuk ezt a szolgálatot, mert az emberi élet számunkra a legfontosabb” – nyilatkozta Tischler Ferenc.

A sepsiszentgyörgyi éjszakai menedékhely igazgatója, Szabó Róbert rámutatott: karácsony közeledtével próbálnak többet adni a hajléktalanoknak, hogy ők is érezzék az ünnep hangulatát. Szerencsére a sepsiszentgyörgyi vállalkozóknak, civil szervezeteknek, baráti társaságoknak és magánszemélyeknek köszönhetően sikerül a megszokott ellátásnál többet nyújtani.

Vannak kisebb közösségek, amelyek felvállalják, hogy minden este meleg vacsorát biztosítanak a hajléktalanoknak. Az igazgató ugyanakkor arra kéri a támogatókat, hogy előre jelezzék mivel és mikor szeretnének segíteni, hogy ésszerűen tudják beosztani a támogatást, mivel nincs lehetőségük tárolni az élelmiszert, és el szeretnék kerülni, hogy el kelljen dobni az élelmet.

Tischler Ferenc hozzátette: a hajléktalanoknak meleg ebédre és téli ruházatra is szükségük van, mivel reggel 8 órától este 6 óráig hosszú az idő és hideg van az utcán. Egy megunt bakancs, kötött zokni, sál és sapka mindig jól jön a rászorulók számára. Karácsonyi időszakban pedig szeretnének bensőséges hangulatot teremteni az éjszakai menedékhelyen is, karácsonyfát díszítenek, közösen énekelnek és kisebb ajándékokat osztanak, hogy az ott élők is fel tudják idézni, amit fiatal korukban, családjuk körében már megtapasztaltak.