Több súlyos problémát is felvet a rádió- és tévéilleték eltörlése – nyilatkozta a Maszolnak Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki valószínűnek tartja, hogy ezt az intézkedést a választások utáni új parlament felül fogja vizsgálni.

Bár a parlament az eltörlésükről döntött, a rádió- és tévéilleték sorsa még nem dőlt el – jelentette ki a Maszol kérdésére szerdán Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke elmondta, átgondolatlan intézkedésnek tartja a két illeték eltörlését, mert a közrádió és a köztelevízió gondjainak megoldása helyett újabb problémákat vet fel. A politikus úgy véli, az illetékek eltörléséről szóló, kedden elfogadott törvényt – az államfő közbenjárásával – a választások utáni új parlament felül fogja vizsgálni.

Kelemen Hunor emlékeztetett: az eltörölt illetékeket a közrádió és a köztelevízió működéséről szóló törvény is szabályozza. Ha pedig ez a törvény nem módosul, akkor az illetéket eltörlő jogszabály érvénybe lépése újabb problémákat kreál. Egyik az, hogy a közrádió és a köztelevízió költségvetési intézménnyé változik, mivel a működését az állam a büdzséből finanszírozza.

„A Számvevőszék jövőre biztos meg fogja állapítani, hogy ebben a két intézményben túlságosan magasak a bérek, ezért ezeket a közalkalmazotti fizetésekhez kell igazítani” – magyarázta Kelemen Hunor. A szövetségi elnök ugyanakkor hangsúlyozta, a közrádió és a köztelevízió közszolgálatot ellátó intézmények, nem olyan típusú közhivatalok, mint például az adóhatóság vagy a mezőgazdasági igazgatóság. Ezért az illetékek eltörlése esetén a működtetésüket egy speciális törvénynek kell szabályoznia.

„Vannak olyan államok ugyan, amelyek a költségvetésükből finanszírozzák a közmédiumokat, de ezeknek az intézményeknek a működését azokban az országokban a romániaitól jelentősen eltérő törvények szabályozzák” – részletezte a politikus. Hozzátette, a kedden megszavazott törvény nem oldja a köztelevízió adósságainak a problémáját, és a két közmédium január elsejétől nagy problémákkal szembesülhet.

Az RMDSZ elnöke szerint az illetékek eltörlése egy másik problémát is felvet. „Magam is elmondtam a kezdeményezőknek, a Szociáldemokrata Párt politikusainak: nem lehet majd a későbbiekben bevezetni a költségvetésbe egy összeget, amit egyébként továbbra is rádió- és tévéilletéknek neveznek, de a továbbiakban az állam fizeti. Mert akkor logikusan felvetődik a kérdés, hogy akkor a többi hasonló illetéket miért nem szintén az állam fizeti? Tehát ez illetékek eltörlése szerintem átgondolatlan lépés volt” – szögezte le Kelemen Hunor.

A törvény jelenleg az elnöki hivatalban kihirdetésre vár. Az RMDSZ elnöke elmondta, az államfőnek két lehetősége van az illetékek eltörlésének megakadályozására. Az egyik, hogy visszaküldi  a törvényt újratárgyalásra a parlamentbe. „Ha Klaus Johannis nem siet a visszaküldésével, akkor a jogszabályt már valószínűleg a választások utáni új parlament fogja felülvizsgálni. Vagy pedig új törvényt alkotunk a közmédiumok működéséről, amely abból indul ki, hogy a rádió és a televízió alkalmazottai nem köztisztviselők” – fejtette ki Kelemen Hunor.

Az államfő másik lehetősége, hogy az alkotmánybíróságra küldi a törvényt és alkotmányossági kontrollt kér. Az RMDSZ elnöke szerint egyelőre szakértői körökben is megoszlanak a vélemények arról, hogy merülnek-e fel alkotmányossági aggályok a jogszabállyal kapcsolatban.

Johannis várhatóan visszaküldi a parlamentbe

Egyelőre úgy tűnik, hogy az államfő az első lehetőséget választja, és visszaküldi a törvényt újratárgyalásra a parlamentnek. Klaus Johannis ezt szándékát szerdán az Adevarulnak nyilatkozva értésre adta. „A közrádió és köztelevízió súlyos gondokkal küzd. Hogyan is képzelheti bárki is, hogy ha ezek a gondokat évekig nem sikerült megoldani, az illetékek eltörlésével egy hét alatt megoldódnak?” – fogalmazott az államfő.

Mint ismert, a rádió- és tévéilleték eltörlését is magában foglaló törvény az utóbbi másfél napban valóságos össztűzbe került.  A kormány azt fontolgatja, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, a közrádió és a köztelevízió vezetői pedig azt tervezik, hogy közös állásfoglalásban kérik fel az államfőt: küldje vissza a parlamentbe a jogszabályt.