A szombati vranceai földrengést követően ismét előtérbe került a kérdés: mennyire készült fel Románia egy természeti katasztrófára. Geofizikusok szerint ugyanis egy jelentősebb földmozgásra bármikor sor kerülhet Romániában, a készenléti felügyelőség szerint pedig egy 6-os fokozatúnál erősebb rengés a lakosság háromnegyedét érintené. Még Klaus Johannis államfő is megszólalt a hét végén az ügyben.

Romániai földrengéseknek kitett ország. A nagyobb erejű földrengések Vrancea megyében pattannak ki, de kisebb földmozgásokra a Bánságban, Olténiában és a Fekete-tenger térségében is sor került. A Készenléti Főfelügyelőségnek stratégiát dolgozott ki a romániai épületek tartószerkezeteinek megerősítésére, amelyből az derül ki, hogy a Richter-skálán mért hatos erejű földrengésnél nagyobb fölmozgások az ország lakosságának háromnegyedét érintenék, az infrastruktúra országos viszonylatban katasztrofális állapotban van.

Az 1977-es, március 4-i, 7,2-es fokzatú földrengés 1570 életet követelt, a sebesültek száma meghaladta a 11 300-at, 35 ezer család marad lakás nélkül, 32 900 épült omlott össze vagy rongálódott meg komolyabban. A Készenléti Főfelügyelőség azt sem titkolja, hogy a mentők megfelelő felszerelések, berendezések hiányában jelenleg földrengés, árvizek, egyéb természeti csapásokat követően voltaképpen tehetetlenek. Ráadásul a főfelügyelőség jelentéséből az is kiderül: 32 olyan épület létezik, amelyben a tűzoltóközpontok székelnek, és amelyek szintén bármikor összeomolhatnak egy földrengés esetén. Emellett a lakosság sincs megfelelőképpen felkészítve arra, mit is kell tennie a földrengés esetén.

15 ezer földrengésveszélyes épület

Raed Arafat belügyi államtitkár az év elején arról beszélt, hogy Románia beszerzi a földrengés következményeinek elhárítására szolgáló felszereléseket és eszközöket, amelyek lehetővé teszik az embermentést. A Készenléti Főfelügyelőség stratégiája jelentősebb összegeket irányoz elő ilyen célra. Ezeket a pénzalapokat részben a belügyi tárca költségvetéséből, részben európai alapokból, részben a román állam által szavatolt bankhitelekből, adományokból, szponzorizálásokból szereznék be. A Készenléti Főfelügyelőség illetékesei szerint mindehhez mintegy 103 millió euróra lenne szükség.

Az államtitkár  nem titkolta viszont egy idei, augusztusi nyilatkozatában, hogy ha jelenleg nagyobb földrengés következne be, akkor az katasztrofális következményekkel járna Bukarest lakossága számára. „Egy ilyen földrengés áldozatokkal, halottakkal, sebesültekkel, összeomlott épületekkel járna. Ezt senki nem akarja eltitkolni, és éppen ezért törekszünk arra, hogy minél gyorsabban minél hatékonyabb intézkedésekkel igyekezzünk megelőzni mindezt” – mondta Raed Arafat.

A bukaresti főpolgármesteri hivatal közlése szerint a fővárosban 773 földrengésveszélyes épület létezik, és mindössze 75 olyan épület van, amelynek megszilárdították a tartószerkezetét. A 773 épület közül 183 a földrengés-veszélyesség első kategóriájában van, ami azt jelenti, hogy a leginkább kitett a földmozgásoknak. Országszerte 15 ezer épület tartozik a földrengés-veszélyesség első és második kategóriájába. Egy nagyobb földrengés esetében legkevesebb 90 ezer személy kerülhetne veszélybe.

Vészforgatóköny: a mentés szakaszai

A legveszélyesebb zóna természetesen Vrancea megyében van. Emellett további négy veszélyes góc létezik még Romániában: a Fogaras-hegységbeli, a máramarosi, a Bánsági-Krassó-Szörény, valamint a fekete-tengeri térségbeli.

Egy bukaresti napilap szerkesztői a földtani intézet és a katasztrófavédelem szakembereivel konzultálva pontosan leírták, hogy Romániában hogyan is menne végbe a mentés folyamata. Először is a földrengés sújtotta helységek hatóságaival, polgármesteri hivatalaival igyekeznek minél pontosabban felmérni a károkat. Ezek függvényében döntenek a mentőszolgálatok, a nehézgépek elosztásáról. Mentés előtt ellenőrzik az épületek tartószerkezeteinek azokat az elemeit is, amelyek ugyan nem sérültek meg súlyosan, de veszélyt jelenthetnek az életmentők számára.

Ha tönkrementek a hagyományos kommunikációs eszközök, akkor új kommunikációs lehetőségeket kell találniuk, továbbá ellenőrizniük kell a gázszolgáltatást is, hiszen a gázvezetékek eltörése az esetek többségében tüzet okozhat.

Ezt követően kerül sor a sebesültek felkutatására, mentésére. A súlyossági foknak megfelelően az akcióban más megyék mentőszolgálatai is részt vesznek és bevonják az International Search and Rescue Advisory Group által meghatalmazott életmentő egységet is. Románia 2004 óta rendelkezik ilyen, 50 főből álló egységgel Ciolpani-ban.

Jelentős károkkal járó fölrengés esetén nemzetközi segítségért folyamodnak – Románia ugyanis tagja a Polgári Védelem Európai Közösségi Mechanizmusának.

Vészjelzés 3 másodpercen belül

A Készenléti Főfelügyelőség két változatot dolgozott ki a földrengés által érintett megyék számára. Az A-változatnak megfelelően a földrengés a legnagyobb károkat Bukarestben valamint Vrancea, Buzău, Prahova, Giurgiu, Teleorman, Călăraşi, Iaşi, Vaslui, Neamţ, Bákó, Brăila, Ialomiţa, Ilfov, Dâmboviţa és Tulcea megyében okozná, ebben az esetben ezekben összpontosulnának elsősorban a mentési akciók. A B-változat szerint e megyék mellett ott szerepelne még Argeş, Botoşani, Constanţa, Dolj, Gorj, Vâlcea, Mehedinţi és Olt megye is.

A vranceai földrengés kipattanását követően a rengésjelző intézetek vészjelzése három másodperc alatt jut el a Készenléti Főfelügyelőséghez. Vrancea megyében működik egyébként a Rapid Earthquake Early System (REWS), amelyik az első ilyen berendezés Európában, világszerte pedig –Japán és Mexikó után – a harmadik. A katasztrófavédelmiekhez 4,5-ös földrengés esetén fut be a vészjelzés.

A vranceai földrengések lökéshullámai különben 25-30 másodperc alatt érik el Bukarestet. A román illetékesek egyébként a vészjelzést továbbküldik a Duna-menti bulgáriai megyéknek is.

Hatósági intézkedések

Klaus Johannis államfő a szombati földrengést követően felszólította a kormányt, haladéktalanul támogassa mindazokat a személyeket, akik meg akarják szilárdítani házuk tartószerkezetét. A kormánynak meg kell találnia ehhez a konkrét pénzügyi lehetőségeket. „Meg kell tenni az első lépéseket e házak megszilárdítása érdekében, ez abszolút módon szükségessé vált” – jelentette ki az államfő.

Bukarest főpolgármestere, Gabriela Vrâncea Firea már korábban javaslatot tett arra, hozzanak létre egy testületet, amely kizárólag a földrengés-veszélyesség első kategóriájába sorolt épületek megszilárdításával foglalkozik. A testületnek nevet is talált, ha létrejönne, akkor a Földrengésveszélyes Épületeket Megszilárdító Municípiumi Ügykezelőségnek neveznék.

A főpolgármester szerint Bukarest a költségvetéséből 13 millió lejt különíthet el intézkedésre, az állami költségvetésből pedig a főpolgármesteri hivatal több mint 20 millió lejt kapott. A főpolgármester szerint azonban ez az összeg kevés, ezért a költségvetés kiigazítását fogja kérni.