Elfogadta szerdán Klaus Johannis államfő a kormányfő javaslatait a kedden megüresedett négy miniszteri posztra. Mircea Dumitru, Maria Ligor, Sorin Bușe és Dragoș Tudorache csütörtökön teszi le az esküt az elnöki hivatalban. Bemutatjuk az új tárcavezetőket.

Mint megírtuk, Dacian Cioloş kedden – némileg váratlanul – kormányátalakítást jelentett be: négy miniszter helyét veszik át új tárcavezetők. Lépését a miniszterelnök csupán néhány órával azután közölte, hogy a nyilvános vitára bocsátotta a román gazdaság 2020-ig szóló fejlesztési stratégiáját.

A kormányfő nem igen beszélt a leváltott miniszterek hiányosságairól, mi több, megköszönte eddigi tevékenységüket. A menesztett tárcavezetőkről azt mondta, hogy számos elképzelést jól valósítottak meg, másokkal viszont megkéstek. A kormányátalakítást azzal magyarázta, hogy „új lendületet, más ritmust kíván” a kabinettől.

Újabb mandátumra készül Cioloş?

Elemzők egy része szerint a kormányátalakítással Dacian Cioloş újabb miniszterelnöki mandátumra készül. Nem tartják véletlennek, hogy kormánya 2020-ig szóló fejlesztési stratégiai dolgozott ki. Az ugyanis nehezen feltételezhető, hogy a dokumentummal például Liviu Dragnea segítségére kívánt volna lenni, akit Szociáldemokrata Párt (PSD) feltehetően miniszterelnöknek javasol, ha a szociáldemokraták megnyerik az év végi parlamenti választásokat.

A minisztercserék nagyrészt olyan tárcák élén történtek, amelyek nagyobb érdeklődésre tartanak számot a választók körében – vagyis szem előtt vannak. Így például menesztette az oktatási tárca vezetőjét, Adrian Curajt. Igaz, az egyik legvitatottabb tárcavezető volt, már csak azért is, mert tagja volt a plágiummal doktori címet szerzett, majd plagizáló doktorandusokat doktori címhez juttató „gatyatábornok”, Gabriel Oprea által létrehozott Nemzetbiztonsági Tudományok Akadémiájának.

Adrian Curaj enyhén szólva kétértelműen fogalmazott a plagizálás kapcsán, sőt részt vett a plagizálóknak kedvező törvénykezdeményezés kidolgozásában, amelynek értelmében az érintetteknek nem kellett volna visszafizetniük az „áldoktori” cím birtokában felvett pénzösszegeket.

Helyét most Mircea Dumitru foglalja el, aki az „akadémiai szélhámosság” egyik legnagyobb ellenfele. A Bukaresti Egyetem, ahol a rektori tisztséget tölti be, az első intézmény volt, amely elítélte Victor Pontát plágiummal megszerzett doktori címéért.

Mircea Dumitru követelte, hogy módosítsák a plágiumok ellenőrzésére vonatkozó törvénykezést is. Szerinte a plágiumról a doktori címet megadó egyetemek etikai bizottságának kellene döntenie, és azt is el akarta írni, hogy ne csökkentsék a börtönökben könyvet író elítéltek büntetését.

Mircea Dumitrut idén júniusban nevezték ki az Egyetemi Bizonyítványokat, Okleveleket, Címeket Jóváhagyó Országos Tanács Főtanácsának tagjává. A Román Akadémia levelező tagja, 1998-ban szerzett doktorátust a New Orleans-i Tulane Egyetemen, majd két év múlva újabb doktori címet szerzett a Bukaresti Egyetemen. A lyoni Jean Moulin, a New York University, a Helsinki Egyetem, a New York-i City University vendégtanára. 2011-ben megválasztották az Analitikus Filozófia Európai Társaságának elnökévé.

Karrierdiplomata foglalkozik a román diaszpórával

Politikai elemzők ugyancsak „választási célzatúnak” minősítették a határon túli románokkal foglalkozó megbízott miniszter, Dan Stoenescu leváltását is. Menesztésének hivatalos oka, hogy nem sikerült elősegítenie a határon túli román állampolgárok feliratkozását a választási jegyzékbe, amelynek alapján szavazhatnának az őszi parlamenti választásokon. Leváltásának tényleges okát azonban feltehetően a határon túli románok első kongresszusának kudarcos megrendezése jelenti.

Helyét Maria Ligor, Románia jelenlegi kanadai nagykövete veszi át, aki korábban Spanyolországban is hasonló tisztséget töltött be, így jól ismeri a román diaszpóra problémáit.

A tárca igen fontos az őszi választások szempontjából, hiszen a külföldön élő románok szavazatai sokat nyomhatnak a latban. Ha a parlamenti választásokon sikerül mozgósítani a választókat – a külföldieket is –, akkor a nemzeti liberálisok kerülnek előnybe, így Klaus Johannis államfő soraikból nevezhet ki miniszterelnököt.

Maria Ligor karrierdiplomata. 1998 és 2002 között az Európai Unió melletti román küldöttség tagja volt, 1997-ben dolgozott Románia luxemburgi nagykövetségén, majd a külügyminisztérium politikai tervezési igazgatóságában, európai uniós igazgatóságában, nyugat-európai igazgatóságában látott el felelősségteljes feladatokat. 2012 óta tagja a Demokráciáért Európai Alap Kormányzó Tanácsának, 2013 óta egyben a Nemzetközi Polgári Légi Szervezet állandó képviselője is. A határon túli románokkal foglalkozó megbízott új miniszter folyékonyan beszél angolul, franciául spanyolul, de olaszul is tud.

„A vonatozás luxus”

A közlekedési tárcavezetőt, Dan Costescut hivatalosan Dacian Cioloş azért váltotta le tisztségéből, mert nem szervezte át kellőképpen az Autópályák és Országutak Országos Társaságát, amit a kormányfő már hónapok óta kért. Menesztésében viszont az a megütközést keltő kijelentése is szerepet játszhatott, miszerint a vasúti jegyek azért drágák, mert a vonatozás luxus a jelenkori Romániában. Dan Costescu nem várta be leváltását, röviddel a kormányfő bejelentései előtt lemondott.

Helyét Sorin Bușe veszi át, aki a Renault Technologie Roumanie vezérigazgatója volt 2010 és 2015 között. Korábban a Toyota cégnél töltötte be Toyota Motor Manufacturing Canada vezérigazgatói tisztségét.

Az 1960-ban, Bukarestben született új tárcavezető a Bukaresti Műegyetemen végzett, 1985 és 1990 között a bukaresti Electronica vállalatnál dolgozott, 1990-ben Kanadába vándorolt ki, ahol a General Motors, a Honda, a Chrysler, a Mitsubishi, a Suzuki és a Mercedes cégeknél vállalt munkát.

A távközlési minisztérium élére ideiglenes megbízatással a miniszterelnök kancelláriafőnöke került. Dragoş Tudorache Marius Bostan helyét veszi át, aki két „Big Brother-törvényt” is kidolgozott, amelyek jelentősen csökkentették a Román Hírszerző Szolgálat hatásköreit az internet ellenőrzésének tekintetében.

A volt tárcavezető menesztésében a tanárokat sértő néhány kijelentése is szerepet játszhatott. Szerinte ugyanis az ingyenes iskolai oktatás nem biztosítja a minőséget, az csak a „kommunista mentalitást” tükrözi. Sok tanár egyszerűen gúnyt űz hivatásából, az alacsony bérre hivatkozva. Szerinte ezeknek a tanároknak be kellene nyújtaniuk a lemondásukat, ahelyett, hogy kockára tennék a gyermekek jövőjét. „Az alacsony fizetésre hivatkozni ostobaság” – jelentette ki a volt tárcavezető.