Hat hónappal ezelőtt, 2015. november 17-én tették le a hivatali esküt a Dacian Cioloş volt uniós biztos vezette szakértői kormány tagjai. A csapat egy része azóta lecserélődött, teljesítménye pedig vegyes képet mutat.

A miniszterelnök mandátumára rányomta a bélyegét az, hogy tisztségben maradása teljes mértékben a parlamenti többség támogatásától függ. Dacian Cioloş érezhetően óvakodott attól az elmúlt hat hónapban, hogy magára haragítsa a pártokat, ugyanakkor a közvéleményt is megpróbálta maga mellé állítani. Ezért nagy készséget mutatott a kompromisszumokra, a kormányprogramot is ideértve.

Mandátumát a kormányfő bal lábbal kezdte, mert már a csapata kiválogatásakor hibákat követett el: két miniszterjelöltjéről még a beiktatás előtt le kellett mondania. Az egészségügyi miniszteri poszt várományosáról, Andreit Baciut azért vált meg, mert kiderült, hogy korábban férfi fehérneműt reklámozott, a leendő igazságügyi tárcavezető, Cristina Guseth pedig siralmas teljesítményt nyújtott parlamenti meghallgatásakor.

Az új kormányt tavaly november 17-én szavazta meg a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt, az Országos Szövetség Románia Haladásáért, az RMDSZ valamint a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportja. Călin Popescu Tăriceanu pártja, a Demokraták és Liberálisok Szövetsége és Traian Băsescu Népi Mozgalom Pártja nem támogatta a technokrata kabinetet.

A kormány elsősorban a helyhatósági választások zökkenőmentes megszervezését tekintette feladatának. Dacian Cioloş  az eredetileg a polgármesterek kétfordulós megválasztását ígérte, ám a parlamenti frakciókkal történő egyeztetései után, még a kabinetje beiktatása előtt ez kikerült a kormányprogramból. A miniszterelnök utána elutasította a nemzeti liberálisoknak azt kérését, hogy sürgősségi kormányrendelettel vagy a parlament előtti felelősségvállalásával döntsön a kétfordulós választásokról. Arra hivatkozott, hogy a döntés a parlament felelőssége ebben az ügyben.

Miniatűr kormány-átalakítás

Dacian Cioloş kormánya több tagjától is kénytelen volt megválni az eddigi rövid mandátuma alatt. Elsőként a munkaügyi tárcavezető mondott le tisztségéről. Ana Costea azért távozott a kormányból, mert nem vették figyelembe véleményét a költségvetési alkalmazottak bérezésére vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kapcsán. Az április 14-én lemondott miniszter helyét Dragos Pâslaru vette át.

Nem sokkal később az európai alapok minisztériuma maradt vezető nélkül – Aura Răducu tárcavezetőt a kormányfő menesztette, mert elégedetlen volt a munkájával. Utódja a kormányfő tanácsosa, Cristian Ghine lett. 

A bukaresti Nemzeti Operában kitört botrány kapcsán távoznia kellett a művelődési tárcavezetőnek is. Vlad Alexandrescu előbb a Facebookon jelentette be lemondását, de a kormányfővel folytatott megbeszélés után mégis a helyén maradt. A Társadalmi Párbeszéd Csoportjához intézett levelében viszont súlyos vádakat fogalmazott meg néhány minisztertársa ellen. Állítása szerint tevékenységével több érdekcsoportot zavart, mi több, néhány ízben meg is fenyegették. Ezt követően viszont már nem önként, hanem miniszterelnöki felszólításra távozott a kormányból, helyére a tárca volt államtitkára, Cristina Şuteu került.

A szinte miniatűr kormányátalakításnak is mondható minisztercserék sorozatát – egyelőre – az egészségügyi miniszter, Patriciu Achimaş-Cadariu lemondása zárta. A tárcavezető a felhígított fertőtlenítőszerek botránya miatt távozott. Egészen pontosan nem tudni, mi késztette a minisztert döntésére, sajtóértesülések szerint azonban elégedetlen volt azzal a móddal, ahogyan a kormány kezelte ezt a rázós ügyet. A tárcavezető tisztségét ideiglenesen Dacian Cioloş vállalta magára.

Plágium-ügyek

A Cioloş-kormány sem mentesült a plágiumok vádjától. Petre Tobăa belügyminiszter nagy valószínűséggel lekoppintotta doktori disszertációját: hírek szerint a 390 oldalas dolgozatból 250 oldal általa meg nem nevezett más szerzők műve. Jóllehet a sajtó ezt már tavaly november végén megszellőztette, az ügyben egyelőre semmi sem történt, azzal az ürüggyel, hogy előbb meg kell várni, ameddig letisztul a plágiumra vonatkozó törvénykezés. Maga Cioloş azon a véleményen van, hogy mindaddig nem dönthet, ameddig a vádakra nincs bizonyíték, a miniszterelnök-helyettes, Vasile Dâncu szerint pedig mindennek nincs semmi jelentősége, mivel Petre Tobă kiváló szakember.

Nem lenne párttag

Dacian Cioloş egyébként nagyon vigyáz a megítélésére. Az első miniszterelnök, aki a számára a Facebookon feltett kérdésekre még az éjjeli órákban is válaszol.

A kormányfő eddigi kijelentései szerint nem kíván „politikai párton belül politikai szerepet vállalni”, így nem indul az idei választásokon sem – jelentette ki még tavaly év végén. A nemzeti liberálisok társelnöke, Alina Gorghiu azonban szeretné pártja soraiban látni a kormányfőt, és abban bízik, hogy miniszterelnöki mandátumának lejárta után esetleg komolyan megfontolja majd párttagságát.

Alina Gorghiu véleménye szerint Dacian Cioloş nehéz feladatot vállalt magára, hiszen nem könnyű dolog törékeny parlamenti támogatással rendelkező technokrata kormány élén vezetni az országot, méghozzá éppen a választások időszakában.