A Központi Választási Iroda közzétette a részleges országos eredményeket.

A polgármesterekre leadott szavazatok 57,32 százalékának összesítése szerint a PSD a voksok 44,52, a PNL a 34,6, az ALDE a 4,92, az RMDSZ a 4,87, a PMP pedig a 4,03 százalékát szerezte meg.

A megyei listákra leadott voksoknak eddig 31,86 százalékát számolták össze. Ezek szerint a PSD 39,15, a PNL 32,79, az ALDE 5,6, az RMDSZ 5,24, a PMP pedig 4,03 százalékot kapott. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) 0,34, a Magyar Polgári Párt (MPP) 0,09 százalékon áll.

A helyi tanácsosok esetében a következőkép alakult a szavazatok megoszlása (35,46 százalékos feldolgozottságnál): PSD 42,02, PNL 32,27, ALDE 5,84, UDMR 5,4, PMP 3,49 százalék.

Összességében a PSD körül tömörülő baloldal mintegy tízszázalékos előnyre tett szert a legnagyobb jobbközép párttal, a PNL-vel szemben. A Klaus Johannis által nyert 2014-es elnökválasztás után több mint egy évig az összes közvélemény-kutatás azt jelezte, hogy a következő parlamenti voksoláson a PNL alakíthat kormányt: ezt most már a felmérések és az önkormányzati választások részeredményei is kétségessé teszik.

Az ország választási térképe ismét a történelmi térségek eltérő politikai irányultságát sugallja. Erdély és a Bánság szinte valamennyi megyeszékhelyén a PNL (Kolozsvár, Temesvár, Brassó, Nagyvárad, Arad, Gyulafehérvár, Marosvásárhely), az RMDSZ (Szatmárnémeti, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda), vagy a Romániai Németek Demokratikus Fórumának (Nagyszeben) polgármester-jelöltje nyert. Kivételt Erdélyben Máramaros, Szilágy és Beszterce-Naszód megyeszékhelye képez. 

A Kárpátok karéján kívül található nagyvárosokban szinte mindenütt a PSD tarolt, beleértve a fővárost is. Bukarestben első ízben nyerte el a főpolgármesteri tisztséget a PSD színeiben induló jelölt Gabriela Firea személyében. A pártok párhuzamos szavazatszámlálása azt jelzi, hogy a PSD a kerületi polgármesteri hivatalok vezetését is megszerzi a főváros mind a hat kerületében.