Az erdélyi megyék és fontosabb városok magyar tanácselnök- és polgármesterjelöltjeivel készített interjúsorozatunk részeként Pásztor Sándort, az RMDSZ Bihar megyei tanácselnök-jelöltjét kérdeztük a megye fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseiről. A Körösök Vízügyi Igazgatóságnak műszaki igazgatója korábban volt nagyváradi önkormányzati képviselő, államtitkár, most másodszor indul el a helyhatósági választáson, ez alkalommal az „összefogás” listájának élén.

Milyen megfontolások alapján vállalta másodszor is a jelöltséget?

Négy évvel ezelőtt, megyei elnökjelöltként több szavazatot kaptam, mint a tanácsosi lista. Számomra ez fontos üzenet volt, ugyanakkor hatalmas motiváció arra, hogy a választási törvény módosítása nyomán a tanácsosi jelöltlista élére álljak. Vízügyi államtitkárként még jobb rálátásom lett a különböző szintű adminisztrációs munkára, úgy is fogalmazhatok, hogy járható utakat azonosítottam a közigazgatási útvesztőkben. Olyan tapasztalatokat szereztem, amelyek hasznosíthatók a közösség érdekében. Sokat járok a megyében, sok emberrel beszélgetek. Nem politikusokkal, tisztviselőkkel, hanem magyar emberekkel, tanárokkal, mezőgazdászokkal, egészségügyiekkel. Sokan, sokféleképpen fogalmazták meg ugyanazt: közös magyar képviseletre, összefogásra van szükség. Felvállaltam és tovább vittem ezt az üzenetet, amelynek alapján párbeszédet kezdtem a legfontosabb rétegszervezetek képviselőivel. Olyan üzenetet fogalmaztam meg, melyet egyhangúan fogadott el az RMDSZ megyei közgyűlésének több mint 350 résztvevője.

Az eddigiektől eltérő módon állították össze a megyei tanácsi listát, mi volt ennek az oka?

Az RMDSZ Bihar megyei szervezete mindig élen járt a kezdeményezések, újítások terén. Ennek szellemében is fontosnak tartottam, hogy egy új csapat új koncepcióval jelenjen meg. Az irány adott volt: megteremteni a lehető legszélesebb társadalmi összefogást. A jelölteket különböző szervezetek, intézmények delegálták és a személyi kérdésekben is teljes volt a konszenzus. A megyei önkormányzati jelöltekkel mindenki egyetértett és vállalhatónak tartották azt a 11 személyből összeállt csapatot, amelyben helyet kapott a római katolikus és a református püspökség egy-egy küldötte, az ifjúsági szervezetek és a Pedagógus Szövetség küldötte, a szórvány és a civil szféra képviselője, más romániai magyar politikai alakulat küldötte, a roma kisebbség képviselője, az egészségügyi rendszer és a mezőgazdászok és vállalkozói szféra képviselője, valamint a Bihar megyei sporttársadalom képviselője is.

A listán helyet kapott az MPP jelöltje. Ezzel sikerül-e választókat mozgósítani?

A töredékszavazatok és a más magyar pártokra leadott szavazatok eddig gyengítették érdekképviseletünket. Nagyon sok magyar szavazat nem érvényesült, tanácsosi helyek vesztek el megyei és helyi szinten. Sok esetben egy szavazaton múlnak a fontos döntések. Nagyváradon például a napokban egy szavazaton múlott, hogy megakadályozzuk a harmadszorra kiírt népszavazást az egyesülésről Szentmárton községgel. Egy tanácsossal kevesebb volt, nem sikerült megakadályozni a harmadszori próbálkozást. Ehhez hasonló helyzeteket meg lehet fordítani a magyar összefogással. Nem kértem semmit, a bizalom jeleként felajánlottam a közös lista 8. helyét. A Magyar Polgári Párt Bihar megyei szervezete megértette az üzenetet, elfogadta a baráti jobbot.

Együttműködési megállapodást írtak alá az MPP megyei elnökével. Ez mit tartalmaz?

Az együttműködésnek hivatalos formát kellett adni. Szimbolikus helyszínen, a közösségi összefogás eredményeként felújított Szacsvay Imre szobor mellett írtuk alá a dokumentumot. Ez a helyhatósági választásokra vonatkozik. Tartalmazza, hogy az MPP nem indít saját megyei tanácsosi listát, hanem egy küldöttel lesz jelen a magyar összefogás listáján. A felek vállalják az együttműködést a kultúra, oktatás és általában a magyar identitás megőrzését célzó területeken.

Deklaráltan Nagyvárad és Bihar régióközponttá emelését tekinti legfőbb céljának. Milyen eszközökkel szándékszik elérni ezt a célt?

Pártok feletti, intézményi, közösségi összefogással valósulhat meg ez a célkitűzés. A megyei tanács koagulálhatja az erőfeszítéseket, irányt kell adjon a fejlődésnek. Dönthetünk abban, hogy mi jó a közösségünknek vagy eltolhatjuk tőlünk több száz kilométerre a fontos döntések helyszínét.

Szintén céljának tartja a Bihar, Szilágy és Szatmár megye között 2010-ben aláírt egyezmény gyakorlatba ültetését. Miről szól az egyezmény?

A 2010-ben aláírt egyezmény közös infrastrukturális, illetve kulturális örökségünkkel kapcsolatos fejlesztésekre vonatkozik. Már ebben szerepel a közös régió kialakításának fontossága. 2013-ban sikerült még egy dokumentumot elfogadni. Ez már konkrétan egy közös fejlesztési régió kialakítására vonatkozik, melynek Nagyvárad lenne a központja.

Hogyan képzeli el például Sólyomkővár középkori várának, illetve zarándokhelyeinknek az európai körforgásba csatlakoztatását?

Utóbbi lehetőséget már felvetettem Böcskei László nagyváradi római katolikus püspök úrnak is. Biztosított a lelki és egyházi háttér megszervezéséről. A megyei tanács feladata a szükséges infrastruktúra megteremtése. Szentjobb méltó állomása lehetne az európai zarándokutaknak. Ugyanúgy, ahogy például Sólyomkővár méltó helyszíne lenne a történelmi turizmusnak. Az ágazatot új alapokra kell helyezni, kistérségekre, régiókra fókuszálni. A turisztikai desztináció menedzsment nem új keletű fogalom, Ausztriában, Németországban sikeresen alkalmazzák. Ezt kell nálunk is meghonosítani. Egy-egy kistérség vonzó, akár több vendégéjszakát tartalmazó csomagokat állíthat össze. A helyi kisvállalkozókat, önkormányzatokat intézményi szinten is összefoghatja a megyei tanács. A végső cél, hogy javuljon Bihar megye és a régió versenyképessége, nőjön az itt lakók életszínvonala.

Egyik célja a vasúthálózat villamosítása, ehhez milyen források, eszközök állhatnak rendelkezésére?

A megyei tanács itt elsősorban hathatós lobbyval segíthet. Számunkra nyilvánvaló, hogy szükség van a vasúthálózat villamosítására, de ezt egyértelművé kell tenni a döntéshozók számára is. Ugyanígy vitathatatlan volt a repülőtéri kifutó felújításának szükségessége, vagy az, hogy több járatra van szükség. Akár belföldi járatokra, például Nagyvárad és Konstanca között. De ez is lobby kérdése, és ezekben kell sikerre vigye a helyi közösség érdekeit a megyei tanács.

Családja hogyan viseli a „sűrűbb” napokat?

Kristóf fiam 14 éves, ő azért már érti ezt a helyzetet. Bori lányom 3 évesen viszont csak azt látja, hogy apa folyton úton van. A legtöbb türelemre mégis a feleségem részéről van szükség. Szerencsémre ő ezt a helyzetet is jól kezeli, hiszen orvosként is tudja, hogy a kényes helyzetekhez nagyon sok türelem szükséges.

Mi a hobbija és van-e szabadideje, amit ennek szentelhet?

Ami kevés szabadidőm van, az most csak a családé. Kissé hátrébb szorul a hobbi, ami szerencsésen találkozik a szakmámmal, hiszen vízügyi mérnökként imádok horgászni, de lehet, ez épp fordítva van és horgászként szeretek a vízüggyel foglalkozni. Az biztos, hogy hétvégén, ugyanúgy, mint mindig az elmúlt években, ott leszek az RMDSZ szervezetek megyei horgászversenyén.