Szacsvay Imre szobránál is emlékeztek Nagyváradon
Külön ünnepelt az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt Nagyváradon, ugyanazokon a helyszíneken, de az EMNP rendezvényi hamarabb kezdődtek és végződtek. Az RMDSZ a történelmi egyházakkal és civil szervezetekkel közösen szervezte ünnepségét, először a várad-rogériuszi templomban kialakított emlékhelyen, majd Rulikowsky Kázmér sírjánál és Nicolae Bălcescu szobránál koszorúztak.
Ökumenikus ima a hősökért
Délután a nagyváradi evangélikus templomban tartották meg a hagyományos ökumenikus imát. Ott Mátyás Attila evangélikus lelkész köszöntötte a megjelenteket, majd Thurzó Sándor József brácsajátéka után Fodor József nagyváradi római katolikus püspökhelyettes emlékezett meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseiről, felidézve ezer éves történelmünk legfontosabb eseményeit. „A lelkek tavasza” volt 1848-ban, ezen a napon, melyhez nem tapad vér – mondta Fodor József, hangsúlyozva, hogy ma a felnövekvő nemzedékért kell: „Méltósággal ünnepelnünk és küzdenünk”.
Dénes István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora János evangéliumát idézte, és elmondta: Nagyváradon és Biharban most a múltba kell néznünk ahhoz, hogy legyen jövőnk, legyen béke, szabadság, egyetértés és testvériség, ehhez azonban Jézus Krisztusnak kell lennie az alapnak. Meleg Vilmos színművész Petőfi-összeállítása után Kiss Huba és Benczédi Hunor adták elő a Szózat megzenésített változatát, majd Molnár Imola unitárius lelkész hívta fel a figyelmet arra, hogy az önfeláldozás és az önfeladás között óriási a különbség. „ A valódi áldozat szárnyat adni a szabadságnak” – mondta Molnár Imola, aki szerint függetlenül attól, hogy mi lett a forradalom végkimenetele, győzelem volt minden pillanat, amíg ész, erő, szent akarat és sziklaszilárd hit szárnyat adott a szabadságnak. Végezetül Mátyás Attila az önrendelkezés fontosságára hívta fel a figyelmet, és arra hogy Isten az alap, nélküle nincs erkölcsi rend és megmaradás.
Huszár István: egybeköt magyarságunk
Az ünnepség az eső ellenére Szacsvay Imre szobránál folytatódott, ahol először Claudiu Pop Bihar megyei kormánybiztos tolmácsolta Dacian Cioloş román miniszterelnök üzenetét, majd Csulak Péter, a Kolozsvári Főkonzulátus konzulja olvasta fel Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi köszöntését. Ezt követően a nagyváraid Szacsvay Imre Általános Iskola diákjainak ünnepi műsor a következett, majd Huszár István nagyváradi alpolgármester mondott beszédet.
„Ez a hely a mi hazafias kegyeletünknek a temploma, ide fogunk zarándokolni, itt fogunk kitartást tanulni, itt fogunk erőt meríteni a kései megpróbáltatásokra.” – idézte Szokoly Tamásnak, Nagyvárad akkori országgyűlési képviselőjének 1907. március 15-én,Szacsvay Imre szobrának felavatásakor elhangzott szavait Huszár István. „Ma is mindannyiunknak szüksége van az újult erőre és a kitartásra (...) Ebben a közösségnek egybeköt minket magyarságunk, történelmünk, múltunk, s jelenünk (...) Mit jelent manapság az a szó, hogy szabadság?” – tette fel a kérdést az alpolgármester, majd elmondta: a szabadság több annál, mint hogy szabadon választhatunk például bevásárlóközpontok között, vagy hogy szabadon elmehetünk az országból. „A mi nemzedékünk örökségbe kapta a szabadságot, nem kellett az életünkkel, vagy valamelyik szerettünk életével fizetni érte. Épp ezért nem felejthetjük el, hogy mekkora felelősséggel jár élni, és nem visszaélni ezzel a szabadsággal, ami annyi életet követelt. Tudatosítanunk kell minden magyar emberben, hogy a szabadság: kötelesség. Kötelesség a család, kötelesség a szülőföld felé.” – mondta Huszár István, majd gróf Széchenyi István gondolatát idézete: „Az ember annyi ér, amennyit használ”. Nem egymás ellen kell küzdenünk, hiszen egymás ellen fordítva gyengék leszünk, figyelmeztetett az alpolgármester. „Ma is küzdeni kell a ’48-as, az ’56-os majd az 1989-es célok eléréséért, a közösségen belül az összefogást keresve, hiszen ez március 15-e üzenete” mondta a váradi polgármesterjelölt, hozzátéve: most nem a nosztalgikus ünneplés idejét éljük, hanem gyermekeinknek, unokáinknak kell biztosítani a jövőjét. Támogatnunk és biztatnunk kell egymást, mindenki tudására, erejére és hitére szükség lesz a következőben, mondta Huszár István, majd Móricz Zsigmondot idézte: „Mindig a jövőnek kell dolgozni, nem a hirtelen zsebre vágható, pillanatnyi sikernek. Gyermekeinket itthon kell tartanunk, ha pedig messze keresik boldogulásukat, haza kell őket hívnunk” – ő eddig is ezen elv szerint végezte munkáját, és ha bizalmat szavaznak neki, a jövőben is így cselekszik, zárta beszédét Huszár István.
Pásztor Sándor: vállalni kell magyarságunkat
A Bihardiószegi Református Egyházközség ifjúsági kórusának műsora után Pásztor Sándor, a Körösök Vízügyi Igazgatóságának műszaki igazgatója, az RMDSZ megyei tanácsi listájának vezetője köszöntötte az ünneplőket.
Ez a nap történelmünk talán legkimagaslóbb eseményének emléknapja, a kikelet érkezésekor pedig nemcsak a természet, az emberek is megújulnak, kezdte beszédét Pásztor Sándor. „1848-ban is ez történt. Egy olyan megújulás kezdődött, amelyik az egész Európa gondolatiságát megváltoztatta és egy olyan szellemiség terjedt el, amely az összetartozást, a szabadságot, és az összefogást hirdette” – mondta Pásztor Sándor, aki szerint 2016. március 15-éről elsőként az juthat eszünkbe, hogy „Vállalni kell magyarságunkat, önmagunkat, egymás és a közösség előtt, de megtanít arra is, hogy az emlékezés átfogó ereje lehetővé teszi azt, hogy 15 millióan együtt emlékezzünk hőseinkre. Megtanít arra is, hogy az emlékezésből igazi hitet és erőt lehet meríteni, és ezek mentén valós értékekkel élhetjük mindennapjainkat.” Láthattunk, 1848-ban milyen összefogásra voltak képesek nemzettársaink, ők ma is példát jelenthetnek számunkra, mondta Pásztor Sándor, majd Széchenyi Istvánt idézte: „Egy országban, melyben oly csekély a közösségi szellem, mint a mienkben, ahol mindenki csak magával törődik, és a közre nem gondol, véleményem szerint valamilyen egysítés kezdete haszonnal jár. Mert több embernek olyan vállalkozás is könnyű, mely a magányosnak egyszerűen lehetetlen”
Utódként milyen lelkiismerettel nézünk a tükörbe, tette fel a kérdést Pásztor Sándor, majd folytatta: „Nyomot hagyni lehet egyet-földet rázó mennydörgéssel, mint Petőfi tette, de lehet csendes, sziklaszilárd nemzet- és szabadságszeretettel, mint ahogy azt 1848 hősei tették. A 21 század nem a forradalom tetteit várja el tőlünk, de „továbbra is kell önrendelkezést követelni, kell az anyanyelv használatát érvényesíteni, cselekvésre kell sarkallni mindenkit, és meg kell teremteni az egységet mind a célokban, mind a tettekben.” Idén politikai téren kell küzdenünk, azért, hogy nemzeti kisebbségként itthon otthon érezhessük magunkat, hangzott el. „Mi magyarok csodákra vagyunk képesek akkor, ha összefogunk és közösen cselekszünk. Ékes bizonyítéka ennek hogy ma itt ünnepelünk, Szacsvay Imre megújult szobra előtt, mondta Pásztor Sándor, majd zárszóként Soós Istvánt, Nagyvárad egykori polgármesterének a szobor visszaállításakor elhangzott mondatait idézte: „Midőn Nagyvárad város közönsége nevében újból átadom a kegyeletnek és tiszteletnek Szacsvay Imre szobrát, teszem ezt abban a reményben, hogy ez a szobor most már örökké és véglegesen megtartja helyét és Nagyvárad magyarsága elég erős lesz, hogy ezt a szobrot és vele együtt a magyar érdekeket bármikor, bárkivel szemben megvédelmezze.”
Miután az ünneplők elhelyezték koszorúikat, a bihardiószegi és a szentjobbi huszárok vezetésével fáklyásmenet vonult Petőfi Sándor szobráig, majd est a Szigligeti Színház Lilliput Társulatának A helység kalapácsa című előadásával zárult.