Romániában nem építenek, hanem elbontanak sztrádaszakaszokat. Az autópályák már az átadás előtt megrepednek, csupán a Bukarestet a tengerparttal összekötő Nap autópályáján a kátyúk 1100 négyzetmétert tesznek ki, e mellett talajvíz és földcsuszamlás fenyeget, ugyanakkor van, ahol a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt erdei vadak sétálgatnak a sztrádán.

Nincs baj: garancia alatt van…

Ha így haladnak továbbra is a dolgok, Románia évről-évre kevesebb autópályával rendelkezik majd. Az ország uniós – ha nem éppen európai – rekordot állított fel azzal, hogy az átadását követően rövidesen használhatatlanná vált Szászváros-Nagyszeben autópálya kiesésével első ízben kevesebb autópályával rendelkezik, mint korábban.

Az államfő-választások második fordulója előtt, 2014 decemberében elkészült sztrádát máris tönkretette a talajvíz, tavaly októberben 200 méteres szakaszon felbontották – igaz, ez nem kerül túlságosan sokba, a természet nagylelkűen besegített a bontást végzőknek.

A román illetékesek szerződést bontottak ugyan az olasz Salini Impregilo vállalattal, a minősíthetetlen munkáért azonban kifizették a szerződésben meghatározott összeg 99,7 százalékát. Az útügyiek későn jöttek rá, hogy az építkezésnél felhasznált anyagok nem felelnek meg a tenderfüzet előírásainak – azt nem tudni, hogy a munkálatok alatt erre miért nem derült fény. A közlekedési minisztérium ellenőrző csoportja által készített jelentésnek megfelelően kitűnt, hogy a Romániai Autópályák és Országutak Országos Társasága (CNADNR) nem figyelt fel arra, hogy a sztráda betonrétege már az átadás előtt négy nappal megrepedt.

A 2015 nyarán nagy pompával átadott Nagylak-Arad autópályán őzek, erdei állatok sétálnak. Az építők ugyanis lemondtak a megfelelő védőkerítés megépítéséről, ezzel olcsóbbak lettek a munkálatok, vélemények szerint azonban így a zsebekbe is több pénz vándorolhatott. Az első telet megért sztrádán nagy gondokat okozott a fagy, a tél végére már hatalmas kátyúk jelentek meg. Nincs semmi baj – mondják az útügyiek –, a sztráda még garanciaidőben van, a károkat a kivitelező fizeti meg. Ez az autópálya egyébként 115 millió euróba került.

Komoly gondok vannak az A6-os sztrádával, amelyen földcsuszamlások lehetetlenítik el a forgalmat. A Lugos-Bálinc útszakaszon, az A1-es közúti csomópont közelében több mint egy kilométeren át fenyeget a veszély. A CNADNR úgyszintén megnyugtatja az autósokat: a sztráda még garanciaidőben van.

1100 négyzetméteres kátyúval a Nap felé

A 2011-ben átadott Arad-Temesvár pályaszakaszon átlagban évente kétszer kell betömni a kátyúkat. Az utolsó javításra tavaly ősszel került sor, amikor is az építőknek teljes sztrádadarabokat kellett felújítaniuk.

A tengerpartra vezető Nap autópályája hangzatos nevet viselő sztráda, elsősorban a Bukarest-Fundulea szakasznál már két évvel ezelőtt is úgy nézett ki, mintha bombatámadás érte volna. A betonréteg minden évben meghasad, a repedések pedig idővel gödörré tágulnak.

A sajtó számításai szerint a kátyúk egymás mellé helyezve 1100 négyzetmétert tettek volna ki, a kátyútömés 116 ezer lejbe kerülne. Az útügyiek több változatot is elemeznek. Szándékuk szerint a kérdéses részeket teljesen felújítják, a cementet nyolc centiméter mélységig feltörik, és két különleges aszfaltréteget terítenek le.

A 60 százalékban elkészült Lugos-Déva pályaszakaszon, 28 kilométeren keresztül hatalmas repedések tátongnak, a javítás 130 millió euróba kerülne.

A Szászsebes-Torda sztráda a szükséges engedélyek beszerzés nélkül épül. A munkálatokhoz 2014-ben fogtak hozzá, a 70 kilométeres sztráda 66 kilométeres szakasza nem rendelkezik engedélyekkel. 19 kilométerre a közlekedési minisztérium nem adott ki építési engedélyt, további 47 kilométer esetében pedig az építők nem nyújtották be a kellő dokumentációt. Az autópályák országos társaságának főnökét, Narcis Neagát ezért menesztették, a sztrádaprojektekért felelős Renata Bendeacot azonban áthelyezték a román vasúttársasához.