Éles konfliktusok osztják meg a romániai muzulmán közösséget

Éles ellentétek vannak a romániai muzulmánok között. A közösség két részre oszlik: a nemzedékek óta Románia területén élő török-tatárokra, illetve a nemrégiben Romániában érkezett arabokra. A két közösség egy ideje kölcsönösen terrorista veszélykeltéssel, pénzek törvénytelen lenyúlásával vádolja egymást.

A mufti és ellenfelei

A romániai muzulmán felekezet Murat Iusuf által vezetett muftiátusa a közelmúltban közleményben figyelmeztetett annak a veszélyére, amelyet a „romániai területén lévő muzulmán imaházak jelentenek a közbiztonságra”. Ezek a muftiátus engedélye nélkül működnek, igen gyakran ellenőrizetlen tanokat terjesztenek, és nem kizárt, hogy nem egyszer erőszakos akciókat is propagálnak. Murat Iusuf attól tart, hogy egy terrorakció esetén az alárendeltségébe tartozó, békés muzulmánokat is vádak érik majd.

A Murat Iusuf által vezetett romániai muzulmán felekezeteken kívüli muzulmánok viszont azzal vádolják a romániai muftit, hogy veszélybe sodorhatja Románia nemzetközi kapcsolatait. Utóbbiak nevében a Taiba Iszlám Alapítvány, valamint egy bukaresti, Colentina negyedbeli mecset vezetője, Abu Al-Ola Al-Githy szerint Murat Iusuf maga sem hiszi azt, amit mond, hiszen nem is olyan régen még gyakran látogatta az általa jelenleg elítélt mecseteket.

„A mufti tíz éven keresztül mellettünk állt, és alapítványunktól nem kevés pénzt kapott, támogatásként. Ha mi a radikális iszlám hívei lennénk, akkor miért fogadta el az összegeket, miért állt jó időn keresztül mellettünk?” – kérdezte Abu Al-Ola Al-Githy.

A Taiba Iszlám Alapítvány vezetője szerint Murat Iusuf sokat ronthat Románia és több arab ország viszonyán. A mufti ugyanis olyan államokat támad, mint Szaúd-Arábia, Egyiptom, Szíria, Jordánia, amelyekről azt állítja, hogy a radikális iszlámot támogatják. Ezzel ezek az országok könnyen szembekerülhetnek Romániával, amelyekkel egyelőre igen jó kapcsolatokat ápolnak. „Ez a mufti tehát nem mondható bölcsnek”– véli Abu Al-Ola Al-Githy.

Szerinte a román hatóságok jól ismerik alapítványának tevékenységét, amelyben mindeddig nem találtak semmiféle kifogásolnivalót. A román illetékesek soha nem tekintették nemzetbiztonságot veszélyeztető fenyegetésnek munkájukat, mi több, akcióival az alapítvány éppen a nemzetbiztonságot szolgálta.

Hasonló véleményen van Demirel Dzsemaledin, a Romániai Kulturális és Iszlám Liga elnöke is. Ő maga Szíriában és Jordániában végezte iszlám vallási tanulmányait, és nem tartja magát radikálisnak. Az elnök meglepetését fejezte ki, amiért a muftiátus nemrégiben hivatalos átiratban közölte vele, hogy a tanulmányaikat Szíriában, Jordániában, Egyiptomban és Szaúd-Arábiában végzett személyek a muszlimok radikális ágazatához tartoznak, mivel az említett országok szélsőségesnek mondhatóak. Murat Iusuf szerint az ezekben az országokban végzettek diplomáját nem lenne szabad elismerni.

Halállal fenyegették a főmuftit?

Demirel Dzsemaledin korábban a bukaresti muszlim közösség imámja volt. A hivatalos értesítést követően felmondták azonban a munkaszerződését. A bukaresti imám ezt követően igyekezett hivatalos úton bebizonyítani igazát, ám nem járt sikerrel. Demirel Dzsemaledin szerint a Murat Iusuf „feketelistáján” szereplő országok közül Egyiptomban működik a világ egyik legelismertebb muszlim egyeteme.

Murat Iusif viszont kitart álláspontja mellett, és intézkedett annak érdekében, hogy a muzulmán vallási vezetők köréből eltávolítsa az említett arab országokban végzett személyeket. Állítása szerint mindezért a kizárt romániai muszlim szervezetek vezetői több alkalommal is halállal fenyegették.

A romániai muszlimok két szárnya közötti ellentétek áthidalásáért a kormány illetékesei igyekeznek tárgyalóasztal mellé ültetni a feleket, pontosabban a muftit és a romániai arab alapítványok vezetőit. Ugyanakkor nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a Bukarestben működő és a román állam által elismert 17 mecsetben valóban elhangzanak „a nemzetbiztonsággal összeegyeztethetetlen üzenetek”. A romániai titkosszolgálatok azonban mindeddig nem igazolták ennek veszélyét. A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) néhány évvel ezelőtt rajtaütésszerű ellenőrzést végzett több muzulmán vezető lakásán, ideértve a Taiba alapítvány vezetőjét is, ám semmiféle intézkedést nem tartott szükségesnek az akció nyomán.

70 ezres közösség

Romániában jelenleg 70 ezresre becsülik a muszlim közösséget. A törvény szerint az alapítványok általi templomépítéshez elegendő a polgármesteri hivatal egyszerű engedélye. Mindez egészen 2005-ig sokkal bonyolultabb volt, a vallásügyi minisztérium keretében működő szakbizottság részletesen megvizsgálta a templomépítésre beadott kéréseket. A kormány illetékesei szerint nem ártana visszatérni ehhez a gyakorlathoz.

Jelenleg az arab alapítványok és vallási közösségek nem kormányzati szervezetekként működnek, és a romániai arab közösség adományaiból fejtik ki tevékenységüket. A Murat Iusuf mufti által el nem ismert arab egyházközösségek vezetői most külön muftiátust kívánnak létrehozni, mivel a mufti csakis a török vagy tatár muszlim közösségeket támogatja.

Murat Iuszufot egyébként egymás után immár harmadik alkalommal választották meg muftivá – ám ellenfelei szerint a választások legitimitása megkérdőjelezhető, azokon nem vehetett részt a teljes muzulmán közösség, csupán a mufti által elismert közösségek tagjai. Szerintük, ha a teljes muszlim közösség szavazhatott volna, akkor Murat Iuszuf a voksok egy százalékát sem szerezte volna meg.

Ahmed Mazhar, a Félhold Iszlám Alapítvány vezetője helyesnek tartja, hogy a muftit a történelmi muszlim közösség tagjai közül válasszák meg, ám úgy vélte, a mufti tevékenységének át kellene fognia a teljes muszlim közösséget, ideértve a nemrégiben Romániába érkezett muzulmánokat, illetve a muszlim vallásra áttérteket is. Ahmed Mazhaer szerint ilyen vonatkozásban szükség lenne az illetékes hatóságok fellépésére is.

Kapcsolódók

Kimaradt?