A kürtőskalács csak hagyományos román termék lehet?
Ha azt szeretnénk, hogy a székely kürtőskalács megkapja a hagyományos termék védjegyet az Európai Unióban, a román hatóságokhoz kell fordulnunk, nélkülük nem fog menni - hívta fel a figyelmet Tánczos Barna, a szenátus mezőgazdasági bizottságának tagja, volt mezőgazdasági államtitkár. "Érzelmileg elfogadhatatlan számomra, hogy egy akár több évszázados székely terméket román hagyományos terméknek hívjuk, de ha uniós szinten le szeretnénk védetni a kürtőskalács márkanevet, csak a román hatóságokon keresztül tehetjük meg, hiszen Székelyföld Románia része" - nyomatékosította Tánczos.
Mint arról már korábban beszámoltunk, hétfőn, a parlamenti bizottsági meghallhatásán az agrárminiszter-jelölt, Achim Irimescu közölte, hagyományos román termékként regisztráltatná az Európai Unióban a kürtőskalácsot.
A miniszterjelölt elmondta, hogy eddig egyetlen romániai hagyományos termék, a Topoloveni-i szilvaíz (magiun de Topoloveni) kapott európai védelmet. A kijelölt tárcavezető elmondta, hogy a kürtőskalácsról beszélt magyar hivatalos személyekkel, akikkel egyetértettek abban, hogy ez román termék. "De eddig nem találtunk olyan civil szervezetet, amelyik vállalta volna a termék promócióját" - mondta Achim Irimescu.
A miniszterjelölt a kürtőskalács mellett a szebeni szalámi, az Ibănești-i telemea (sós túró) és a barcasági Novac füstölt hal európai védettségének a biztosítását is célként jelölte meg.
Mit jelent egy termék uniós levédése?
Tánczos Barna tájékoztatása szerint több alapfeltétele van annak, hogy egy termék megkapja uniós szinten a hagyományos védjegyet. Ezek a közül a legfontosabbak:
- minimum több évtizedes recept, kivételes termelési folyamat alapján kell készülnie
- a termék egy adott régió jellegzetességének kell lennie
"Bizonyítani kell tehát, hogy a terméket több évtizede ugyanazon recept alapján egy adott régióban készítik. A regionális kötődés tehát alapfeltétel, ezért nem tudta Magyarország levédeni a kürtőskalácsot hagyományos székely-magyar termékként" - magyarázta a szakember. Az uniós eljárásról bővebben itt olvashat.
A Magyarországon bejegyzett Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület (NKSZ) 2013. decemberében kezdeményezte a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztériumnál (VM), hogy hagyományos különleges termékként jegyeztessék be a kürtőskalácsot az Európai Unióban. A szaktestület 2013-ban kimondottan azzal a szándékkal alakult, hogy védettséget szerezzen a székely-magyar sütemény számára. A testület a minisztériumhoz benyújtott leírásban rögzítette azokat a minimális minőségi követelményeket, amelyek teljesítése szükséges ahhoz, hogy egy terméket kürtőskalácsnak lehessen nevezni.
Az MTI tájékoztatása szerint a minisztérium 2014. júniusában közölte, hogy a Magyar Eredetvédelmi Tanács elutasította a bejegyzés kérését. "A kürtőskalács elnevezés termékfajtát jelöl, az adott termékcsoport általános jellemzőjére utal. Ezt az elnevezést ezen termékek gyártása és forgalmazása során széleskörűen használják, ezért az idevonatkozó uniós rendelet miatt nem jegyeztethető be" - áll a VM 2014 júniusi közleményében.
2015. január 29-én a Hungarikum Bizottság döntött a kürtőskalács felvételéről a Magyar Értéktárba.
Mint korábban írtuk, a Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület nem akarja, hogy a kürtőskalácsot román termékként jegyezzék be az Európai Unióban. Ezért lépéseket tett, hogy az édességet osztrák termékként regisztrálják. Hantz Péter, az NKSZ képviselője még februárban azt mondta, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) újabb akadályokat gördített a kürtőskalács európai hagyományos különleges termékké nyilvánítása elé. További részleteket itt olvashat a kürtőkalács bejegyzése körüli vitákról.
Mit nyerünk a kürtőskalács levédésével?
Tánczos Barna elmondta, értékesítési szempontból nagyon fontos, hogy egy termék megkapja-e az oltalom alatt álló eredetmegjelölést. "Ha valaki Magyarországon egy kis bódéból a kürtőskalácshoz hasonló, rúdra tekert süteményt kezd árulni, nem írhatja a termékre, hogy kürtőskalács. Csak arra írhatják rá, amelyet az adott régióból származók készítik a hagyományos recept alapján" - szemléltette egy példával a lépés jelentőségét Tánczos.
Emlékeztetett, hogy a pálinka mint hungarikum levédése éppen a régióhoz kötöttség feltétele miatt ütközött nehézségekbe, hiszen a szlovákok, a románok is azzal érveltek: nekik is van pálinkájuk. És joggal, hiszen "csak" száz évvel ezelőtt esett szét az Osztrák-Magyar Monarchia. "Ma például az oroszhegyi szilvapálinkát elvileg nem szabadna pálinka névvel forgalmazni, de mivel a románok pălică néven értékesítik, ezért talán megússzák. A tokaji bor névvel csak a Tokaj régióból származó borokat lehet forgalmazni" - magyarázta.
Hozzátette, a védett márkák vicces megnevezéseket is eredményeztek: mivel a levédett Portugieser miatt nem lehetett például Villányban ilyen névvel bort készíteni, az egyik termelő Porta Gézaként kezdte el értékesíteni vörösborait.